Jelenleg odáig jutottunk, hogy egy nő életkörülményei és lehetőségei nagymértékben függenek attól, hány gyermekkel büszkélkedhet.

Anya és gyermekei a Tsuchinshan-Atlas üstököst várva Abaújvár mellett, 2024 októberében - Fotó: Németi Róbert / / Anadolu / Getty Images

A magyar munkaerőpiacon a nők havi jövedelme átlagosan 130 ezer forinttal kevesebb, mint a férfiaké. Ez a drámai különbség évek óta fennáll, miközben a kormány március 8-án virágokkal és ünnepélyes posztokkal próbálja demonstrálni a nők iránti elköteleződését. Az Amnesty International Magyarország sajtóközleménye azonban rávilágít arra, hogy a nők jogainak valódi előmozdításáért nem történnek érdemi lépések.

A szervezet közleményében megemlíti az Európai Unió Statisztikai Hivatalának (Eurostat) friss adatait is, amik a nők és férfiak fizetésében mért átlagos különbségeket mutatják. A magyar érték rendkívül elkeserítő képet mutat, egészen pontosan 17,8 százalékos bérkülönbséget, a közel 18 százalékos eltéréssel az egyik legrosszabb helyen állunk az EU-ban.

A nemek közötti bérszakadék 2020 óta folyamatosan emelkedik, és jelenleg körülbelül olyan mértékű, mint 15 évvel ezelőtt. Ahogy a bérkülönbségekről szóló rövid összefoglalónkban említettük, a bérszakadékok mérésére többféle módszert alkalmaznak. Az Eurostat az órabért használja alapként, és a férfiak és nők számára kifizetett átlagos bruttó órabér közötti eltérést a férfiak átlagos órabéréhez viszonyítja. Az így kapott százalékos arány tükrözi a nők és férfiak közötti fizetési eltérések mértékét.

Orbán Viktor évértékelő beszédében jelentette be, hogy életük végéig tartó szja-mentességet kapnak Magyarországon a két- és háromgyerekes anyák. Az új intézkedés szerint a háromgyerekes nők idén októbertől válnak adómentessé, a kétgyerekesek mentessége pedig 2026 januárjától, több lépésben valósul meg.

Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szakértője hangsúlyozza, hogy a magyar kormány ezen intézkedésekkel újra olyan hagyományos szerepekbe kényszeríti a nőket, amelyek nemcsak méltánytalan javadalmazást, hanem valódi társadalmi elismerést sem élveznek. Ezzel a lépéssel tovább erősítik azt a narratívát, miszerint a nők legfőbb feladata a gyermekek nevelése, ezzel pedig korlátozzák a nők lehetőségeit és szerepvállalásukat a társadalomban.

Csernus Fanni azt mondja, a bruttó keresetek közötti eltérésnek alapvetően négy oka van. "Az egyik a nemi alapú bérdiszkrimináció, vagyis az, hogy az azonos pozícióban dolgozó nők és férfiak nem ugyanannyi fizetést kapnak. Szintén az okok közé tartozik az is, hogy nők jelentősen felülreprezentáltak az alacsony fizetéssel járó szektorokban. Ugyanis többségében ők töltenek be alapvető fontosságú munkaköröket a gyerek- és idősgondozáshoz kapcsolódó szakmákban, a szociális szférában, az egészségügyben, valamint az oktatásban is, ahol a dolgozók hozzávetőleg 80 százaléka nő."

A nők vezetői pozíciókba való bekerülésének esélyei sajnos rendkívül alacsonyak, ami azt jelenti, hogy sokan elveszítik a lehetőséget, hogy magasabb jövedelemért dolgozhassanak. Csernus rámutat, hogy Magyarország ebben a tekintetben az EU-tagállamok között az egyik legrosszabb helyzetben van. A legnagyobb vállalatok döntéshozó testületeiben csupán 11 százalék a nők aránya, és csupán néhány uniós ország mondhatja el magáról, hogy hasonlóan alacsony lenne ez a szám.

"A negyedik ok, és ez az egyik, ami leginkább kapcsolódik az szja-mentesség kérdésköréhez az az, hogy a nők sokkal több időt töltenek fizetetlen, otthoni munkával. Azaz gyerekneveléssel, idős rokonok ellátásával, házimunkával. Az Eurobarometer egy 2024-ben publikált jelentése szerint a magyarok nagyjából 70 százaléka úgy gondolja, hogy a nők elsődleges feladata az, hogy gondoskodjanak a családjukról és vezessék a háztartást. Ez is azt mutatja, hogy a gondolkodásunkat még mindig nagyon erősen áthatják a nemi sztereotípiák"- teszi hozzá az Amnesty International Magyarország szakértője.

Csernus Fanni véleménye szerint az szja-mentesség hosszú távon nem fogja megoldani a bérszakadék problémáját. Szerinte a kérdés nem csupán arról szól, hogy mindenki, függetlenül a nemétől, egyenlő esélyekkel indulhasson a munka világában. Sokkal inkább arról van szó, hogy a társadalom egy jelentős részét kényszerítik bizonyos hagyományos szerepek betöltésére, amelyekből kiszabadulni gyakorlatilag lehetetlen.

Az szja-mentesség nem fogja elősegíteni a nők előrelépési lehetőségeit. Nem nyújt számukra több esélyt arra, hogy magasabb jövedelmet érjenek el, előrébb lépjenek a karrierjükben, vagy szakmai fejlődésen menjenek keresztül. A bruttó fizetésük sem fog emelkedni. Ez a szabályozás tovább fokozhatja a meglévő egyenlőtlenségeket, hiszen ezzel csak tovább mélyíti a szakadékot, amit már eddig is tapasztalhattunk.

A társadalom gyakran úgy állítja be a nőket, mintha elsődleges feladatuk kizárólag a gyermekvállalás és -nevelés lenne. A kormányzat szerepe ebben a folyamatban különösen aggasztó, hiszen sok esetben olyan helyzetbe kényszeríti a nőket, amely folyamatos függőséget teremt számukra. Ez nem csupán etikai kérdés, hanem súlyosan sérti az emberi jogokat is. Jelenleg odáig jutottunk, hogy a nő anyagi helyzete és jövője nagymértékben függ attól, hány gyermekkel rendelkezik, ami komoly aggályokat vet fel a nők önállóságának és méltóságának megőrzése szempontjából.

- fejti ki Dr. Csernus Fanni. A szakértő véleménye szerint a méltánytalan bérezés és a nők függésben tartása hozzájárul ahhoz a narratívához, amely folyamatosan építi és megerősíti a tradicionális nemi szerepeket. Ez a gondolkodásmód a "régen is így volt, és ez így van rendjén" mentalitásra épül, amely megnehezíti a változást és a női emancipációt.

"Úgy gondolom, hogy ennek a hatalmi struktúra stabilizálása, a patriarchális rendszer bebetonozása lehet az egyik célja. Az embereknek azt a képet akarják festeni, hogy az egyenlőtlenségeken alapuló rendszer megváltoztathatatlan, amit a politikai vezetés úgy ér el, hogy ezt a narratívát sulykolja. Ezáltal a célja, hogy a társadalom egy részét megfossza attól, hogy megkérdőjelezze a rendszert, hogy fellépjen ellene. Pedig a változás lehetséges, ezért is kell látni azt, hogy ez egy nagyon tudatos manipulációs eszköz. Kicsit adok, úgy teszek, mintha adnék, mintha egy csoport fontos lenne a számomra, de valójában nem erről van szó."

Dr. Csernus Fanni szakértő hangsúlyozza, hogy fontos figyelembe venni, hogy az emberek és családok adófizetése, beleértve az szja-t is, alapvetően a jövő generációk érdekében történik. Céljuk, hogy gyermekeik hozzáférjenek a kiváló oktatáshoz, hogy biztonságban közlekedhessenek az utcákon, valamint hogy a beteg szeretteik megkapják a szükséges ellátást a kórházakban. "Az államnak prioritásként kellene kezelnie, hogy a magyar állampolgárok adóforintjait ilyen alapvető szolgáltatásokra fordítsa, ahelyett, hogy jelentős összegeket vonna el olyan területektől, amelyek már most is nehéz helyzetben vannak. Továbbá, a nők igazságos bérezésére is sürgősen megoldásokat kell találni" - tette hozzá a szakértő.

A látszólagos intézkedések helyett a bérszakadék csökkentésére valódi megoldások is léteznek. Az Amnesty International Magyarország 2020 óta aktívan dolgozik az átlátható fizetési rendszerek és a béregyenlőség előmozdítása érdekében tett konkrét lépések bevezetésén. E tekintetben jelentős előrelépést jelenthet az a friss uniós irányelv, amely a bértranszparenciát célozza meg, és amelyet 2023-ban fogadtak el.

Az irányelv szerint 2026 júniusától minden olyan vállalat, amely legalább 100 főt foglalkoztat, köteles lesz átlátható módon tájékoztatni a közönséget arról, hogy milyen arányban dolgoznak nők a magasabb jövedelemmel járó pozíciókban. Emellett fontos, hogy megosszák, milyen mértékben részesülnek a női munkavállalók a béren felüli juttatásokban és bónuszokban. Az irányelv kiemelten figyel a férfiak és nők közötti bérkülönbségekre is, konkrétan arra, hogy mennyire térnek el a hasonló munkakörben dolgozó férfiak és nők fizetései - részletezi Dr. Csernus Fanni.

Ezen kívül a szervezet munkatársai tavaly elkészítettek egy cégeknek szóló ajánlást, amely hasznos útmutatót nyújt a munkáltatók számára a bérszakadék megszüntetéséhez. "A jövőben tervezünk egy hasonló dokumentumot a politikai döntéshozók számára is" - osztotta meg Csernus Fanni.

Érdekes kérdéseket vett fel a Pénzcentrum témában írt a cikke, többek között azt is, hogy az szja-mentesség miatt a jövőben hogyan és milyen mértékű bérszakadék alakulhat ki a 0-1 és 2+ gyerekes munkavállalók között.

Az Amnesty szakértője rámutatott, hogy ez az intézkedés nem feltétlenül az egygyerekes párokra gyakorol kedvezőtlen hatást, hanem inkább a két vagy több gyermeket nevelő családok körében szélesíti a bérollót. Azok a családok szenvednek a legnagyobb hátrányt, akik már eddig is alacsonyabb jövedelemből éltek, például az egyedülálló anyák. "A gyereküket egyedül nevelő nők aránya meghaladja a 80%-ot, és ők a kormány részéről teljesen elhanyagolt helyzetben vannak. Senki sem foglalkozik velük, pedig ők még nehezebb körülmények között keresnek munkát, miközben az összes fizetetlen feladatot is ők látják el. Egyedül nevelik a gyermekeiket, és mindezt egyetlen keresetből kell megoldaniuk: ők fizetik az albérletet, gondoskodnak a napi étkezésekről, és elviszik a gyereket orvoshoz, még akkor is, amikor éppen a szülői értekezleten kellene részt venniük."