Rejtélyes kőrakás került napvilágra a tihanyi víz alatt - Startlap Utazás A Tihanyi-félsziget körüli víz mélyén egy különös kőrakásra bukkantak, amely számos kérdést vet fel a hely történetével és titkaival kapcsolatban. A felfedezés izgalmas lehetőségek
A szárazság következtében a megszokott szintnél alacsonyabbra süllyedt a tihanyi Belső-tó vízszintje, és ennek kapcsán egy titokzatos kőrakásra bukkantak a mederben. Rengeteg találgatás látott napvilágot arról, hogy vajon mi rejlik a rejtély mögött!
A tihanyi Belső-tó kiszáradt medrében rejtélyes kőrakás bukkant fel, amelyről a VEOL számolt be. Az egyedülálló felfedezés számos kérdést vet fel, hiszen jelenleg csupán találgatások léteznek arról, hogy milyen célra szolgálhatott ez az emberi kéz által létrehozott építmény.
aztán könnyedén kifoghatták őket. Ezek a hagyományos halászeszközök rendkívül ügyesen kihasználták a víz természetes áramlását és a halak viselkedését. A varsakutak nemcsak a halászat szempontjából voltak fontosak, hanem a helyi közösségek életében is kulcsszerepet játszottak, hiszen a halászat jelentős élelmiszerforrást biztosított. A tihanyi halászat története szorosan összefonódik a környék természeti adottságaival, és a varsakutak építése során a helyi halászok generációról generációra adták át tudásukat és tapasztalataikat. A fotón látható maradványok tehát nem csupán egy egyszerű halcsapda nyomai, hanem egy gazdag hagyomány és kultúra részei, amelyek a Belső-tó körüli élet szerves részét képezték az évszázadok folyamán.
a víz lassabban hűlt le és lassabban apadt, így a halak könnyebben kifoghatók voltak.
Ezek a különleges szerkezetek gyakran a sekély tavak medrének szilárdabb részein épültek, és a vízszint változásai során is hatékonyan működtek, ahogyan azt a VEOL is megjegyzi. Hasonló kőből készült halcsapdák más balatoni és kis tavi területeken is feltűnnek, különösen aszályos időszakokban.
Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a rejtélyes kőrakás egy természetes forrás köré épített kőperem, amely a tisztább vizet fogta be, és ivóvízként vagy állattartási célra is hasznosítható volt.
A Belső-tóban több kisebb forrás is található, amelyek alacsony vízállásnál jól azonosíthatók.
Jelenleg nem áll rendelkezésre információ arról, hogy a szerkezet milyen régi: ehhez alapos szakértői elemzésre van szükség.
A Belső-tó egy lenyűgöző vulkanikus eredetű, zárt medrű vízfelület, amelynek vízszintje főként az égből érkező csapadéknak köszönhető. Jelenlegi állapotában a tó különleges ökoszisztémát rejteget, amely a természet csodáit és a környezeti hatásokat egyaránt bemutatja.
jól szemlélteti a klímaváltozás és a vízháztartási problémák hatásait.
A szélsőséges hőmérsékletek, a csapadékhiányos periódusok és a fokozódó vízpárolgás együttes hatása hozzájárul ezeknek a tavaknak a dohos kiszáradásához. Ez a jelenség nem csupán a vízi élővilágra és a halállományra gyakorol komoly hatást, hanem a tó ökológiai egyensúlyát is veszélyezteti, figyelmeztet a VEOL.
