Rengeteg a kérdőjel: milyen következményekkel járna valójában az agrártámogatások reformja? - Agro Napló

Az Európai Bizottság legújabb javaslata radikálisan megváltoztathatja a Közös Agrárpolitikát, hiszen megszüntetné a területalapú támogatásokat a 450 hektárnál nagyobb területű gazdaságok esetében, míg már 133 hektár felett is csökkentené azokat. Ez a tervezet megosztja a mezőgazdasági szektort: míg a gazdasági szervezetek éles ellenállással reagálnak, szakértők úgy vélik, hogy az uniós mezőgazdaság számára elengedhetetlen az innováció bevezetése - számolt be róla a Magyar Hang.

Széles körű tiltakozást váltott ki Európa-szerte az Európai Bizottság által szerdán bemutatott javaslat, amely gyökeresen átalakítaná az uniós Közös Agrárpolitikát. A tervezet legvitatottabb eleme a területalapú támogatások rendszerének módosítása, amely különösen a nagyobb birtokokat érintené hátrányosan.

A javaslat alapján a 450 hektárosnál nagyobb gazdaságok teljesen elveszítenék a területalapú támogatásokat, míg a kisebb birtokok esetében fokozatos csökkentést vezetnének be. A Bajor Gazdaszövetség elemzése szerint már a 133 hektáros területek esetében is csökkenne a támogatások mértéke. A 20-50 ezer euró közötti támogatásoknál 25%-os, a 70-75 ezer euró közötti kategóriában 50%-os, míg a 75-100 ezer euró közötti támogatások esetében 75%-os csökkentésre lehet számítani.

Magyarországon a KSH 2023-as adatai alapján a mezőgazdasági területek harmadán 100 hektár alatti gazdaságok működnek, amelyeket várhatóan nem érintene hátrányosan a változás. A területek további harmadán 100-500 hektár közötti birtokok találhatók, amelyeknél már részleges támogatáscsökkenéssel kell számolni, míg a fennmaradó részen 500 hektár feletti gazdaságok működnek, amelyek teljesen elveszítenék a területalapú támogatást.

A javasolt intézkedés különös hangsúlyt helyezne a fiatal gazdák segítésére, miközben 2032-től fokozatosan megszüntetné a nyugdíjkorhatárt elért mezőgazdászok támogatását. Ez a lépés Magyarországon egy jelentős generációváltást indíthat el, mivel a KSH statisztikái alapján a 65 éves és annál idősebb gazdálkodók által kezelt területek aránya 2023-ban már 29%-ot képviselt, ami közel másfél millió hektárt jelent.

Az új rendszer az agrárium területén jelentős előnyöket biztosítana a kisgazdaságok számára, különös figyelmet fordítva a fiatal és kezdő gazdálkodókra. Ők akár 300 ezer eurós fejlesztési támogatásban is részesülhetnének, ami jelentősen meghaladja a területalapú támogatások keretében tervezett 100 ezer eurós határt. Ezen kívül kiemelt figyelmet kapnának a családi gazdaságok, a női termelők, valamint azok, akik természeti károkkal sújtott területeken tevékenykednek. A biodiverzitás megőrzése és a talajvédelem is prioritásként szerepelne a támogatási rendszerben, így hozzájárulva egy fenntarthatóbb mezőgazdasági jövőhöz.

A javaslat megjelenését követően számos európai gazdaszervezet tiltakozását fejezte ki. A Német Gazdaszövetség "arculcsapásnak" minősítette a tervezetet, Budapesten a NAK és a Magosz tüntetést szervezett, és Brüsszelben is demonstráltak a gazdák. A tagállamok közötti tárgyalások várhatóan hosszú időt vesznek igénybe, akár 2027-ig is elhúzódhatnak.

A területalapú támogatások elengedhetetlen pillérei a magyar mezőgazdasági szektornak. Jelenleg körülbelül 160 ezer gazdálkodó élvezi ezek juttatásait, összesen évi 550 milliárd forint értékben. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára hangsúlyozza, hogy e támogatások hiányában a magyarországi mezőgazdasági vállalkozások 80%-ának működése veszteségessé válna.

A főtitkár véleménye szerint a jelenlegi rendszer igazságosnak tekinthető, mivel képes kompenzálni azokat a pluszköltségeket, amelyeket az uniós gazdálkodók kénytelenek viselni a szigorúbb állat- és növényvédelmi szabályozások következtében, így megőrizve versenyképességüket az unión kívüli konkurenciával szemben.

Kökény Attila, a talajmegújító mezőgazdálkodás szakértője más nézőpontot képvisel. Úgy véli, hogy az európai mezőgazdaság legsúlyosabb kihívása az innovációs lehetőségek hiánya, ami következtében a nagybirtokok nem képesek hatékonyan gazdálkodni. A szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy a modern technológiák és a fenntartható gyakorlatok bevezetése elengedhetetlen a jövőbeli versenyképesség érdekében.

Európa rendkívüli mértékben el van maradva a világhoz képest, és a szabályozás sem ösztönzi a talaj- és környezetbarát technológiák meghonosítását.

Kökény véleménye szerint a regeneratív és no-till agrártechnológiák bevezetése jelentős költségcsökkentést és termelékenységnövelést eredményezhetne. Ugyanakkor tapasztalatai alapján a magyar gazdák körében hiányzik az érdeklődés ezek iránt az innovációk iránt, és sokan ragaszkodnak a hagyományos, elavult módszerekhez. Az új technológiák nem kaptak megfelelő teret sem az agrárok képzésében, sem a gyakorlati alkalmazásban. A szakértő rámutat arra is, hogy az uniós támogatások "teljes mértékben ellustították" az európai mezőgazdaságot. Kökény meggyőződése, hogy a szántóföldi gazdálkodás terén az európai mezőgazdaság globális szinten is versenyképes lehetne, amennyiben kihasználná a már elérhető és engedélyezett modern technológiákat.