Egy óriási cápa tűnt fel a magyarok népszerű üdülőhelyén, felkeltve a fürdőzők figyelmét és izgalmát.

Óriáscápa felbukkanásáról számolt be a horvát sajtó, amit a rijekai illetőségű Cali Mero figyelt meg a Kvarner-öbölbeli Cres partjaitól alig pár száz méterre, 2025. április 13-án. A halász először a víz felszínét áttörő hatalmas háromszög alakú hátúszóra figyelt fel, majd a nyugodt szélcsendes időnek köszönhetően a hátúszó gazdája, a hatalmas óriáscápa is jól láthatóvá vált, amint lassan siklott a felszín alatt. A hajója körül komótosan úszkáló cápáról Cali Mero a mobiltelefonja segítségével jó minőségű videófelvételt készített.

A Földközi-tenger mélyén jelenleg 49 cápafajt tart számon a tudomány, és ezek közül 27-30 faj honos az Adriai-tengerben. A mediterrán vizek cápái közül bő kétharmaduk testhossza 1-1,4 méter között mozog, így ezek a kis méretű fajok nem jelentenek veszélyt a fürdőzők számára. Ironikus módon a legnagyobb cápafaj, amely a Földközi- és az Adriai-tengerben is megtalálható, akár 12 méter hosszúra is megnőhet, és súlya elérheti a 10-15 tonnát. Ám ez a hatalmas élőlény, amely planktonokat szűr ki táplálkozáskor, szintén ártalmatlan az emberekre. A Kvarner-öbölben április 13-án észlelt óriáscápáról készült videofelvételt alább megtekinthetik.

A heringcápa-alakúak rendjébe (Lamniformes) tartozó óriáscápa (Cethorinus maximus) ami a Földközi, illetve az Adriai-tenger legnagyobb halfaja, a világóceán második legméretesebb cápája az abszolút rekorder, a trópusi vizekben honos cetcápa (Rhincodon typus) után, ami hozzá hasonlóan szintén plankton-szűrögető cápafaj.

Tavaly márciusban a Trieszti-öbölben egy lenyűgöző, nyolc méter hosszú óriáscápát észleltek. Most, április 13-án, Pero Ugarković, a horvát tengerbiológus megerősítette, hogy a rijekai halász valóban egy ilyen csodálatos lényre bukkant. "Az óriáscápák teljesen ártalmatlan, békés teremtmények, amelyek kizárólag apró tengeri organizmusokat, például planktonokat és kis rákféléket fogyasztanak" – mondta a szakember, akit a The Pinnacle Gazette hírportál idéz.

Érdekes módon Horvátország tengerparti övezeteiben egyre gyakoribbá válnak az óriáscápák észlelései, ami számos kérdést vet fel a viselkedésükkel és az élőhelyük változásával kapcsolatban. Szakértők úgy vélik, hogy ez a jelenség különféle ökológiai és éghajlati tényezők összjátékának eredménye. Az óceánok hőmérsékletének emelkedése jelentős hatással van a plankton eloszlására, amely az óriáscápák fő táplálékát jelenti. Ahogy a tápanyagban gazdag vizek felmelegednek, a planktonvirágzás gyakran közelebb kerül a parthoz, ezzel pedig a cápák is egyre inkább a part menti területekre vonzódnak.

A táplálékforrások elérhetőségében bekövetkezett változások mellett a különféle régiókban bevezetett védelmi intézkedések is jelentősen hozzájárultak az óriáscápák biztonságának növeléséhez. Mivel ezek a lenyűgöző tengeri élőlények nem rendelkeznek természetes ellenségekkel, a halászhálók jelentenek számukra a legnagyobb fenyegetést.

Mivel bizonyos területeken csökkent a halászat és ezzel együtt az úgynevezett járulékos fogások száma is, ezért ezek a szelíd óriások nagyobb valószínűséggel merészkednek ki a partközeli régióba. Ezen túlmenően az óriáscápák nem területtartó, hanem rendkívül nagy távolságokat megtevő úgynevezett migráló cápák, amelyek számára egyes part menti régiók pihenőállomásként, vagy akár párzási és szaporodási helyként is funkcionálhatnak.

A Kvarner-öbölben készült felvétel egy impozáns óriáscápáról hatalmas izgalmat keltett az online közösségben, a kommentek özönével árasztva el a közösségi média platformjait. Sokan osztották meg aggodalmaikat, és megjegyzéseik között akadtak olyanok is, mint például: "Micsoda lenyűgöző vadállat!" vagy "Ha közelről látnám, valószínűleg infarktust kapnék!" A videót Pero Ugarković tengerbiológus tette közzé a Živi svijet Jadranskog mora (Az Adriai-tenger élővilága) nevű Facebook-csoportban, ahol szinte rögtön hatalmas népszerűségnek örvendett. De vajon mennyire indokoltak ezek a félelmek? Valóban ott lapulnak a mediterrán vizekben, és az Adriai-tengerben is olyan cápafajok, amelyek veszélyt jelenthetnek az emberre?

A Földközi-tengerben élő cápafajok közül az óriáscápa után a nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias) a második legnagyobb, ám e méret mellett korántsem mondható ártalmatlannak, ellentétben nagyobb rokonával. Ez a lenyűgöző ragadozó sokak félelmét kelti, és valódi kihívást jelent az ökoszisztémára nézve.

A mediterrán térségben egészen az 1970-es évek végéig a tunéziai Cape Bon, valamint a Málta és Lampedusa által határolt tengeri térség mellett a horvátországi partvidék, ezen belül is a Kvarner számított a földközi-tengeri nagy fehér cápák másik legfontosabb előfordulási területének.

Ez a helyszínen bekövetkezett halálos kimenetelű balesetek viszonylag magas száma is világosan tükrözi a problémát.

Az amerikai Shark Researche Institute ( Princeton, New Jersey) a horvát Halászati és Oceanográfiai Intézettel (Split, Horvátország ) közösen 150 évre visszamenőleg elkészítette a horvátországi Adrián történt dokumentált cápatámadások jegyzékét. Kimutatásuk szerint 1868 és 2008 között összesen 25 regisztrált cápatámadás történt az adriai vizeken, amelyből 11 végződött halállal. A kutatás szerint e dokumentált támadások több mint 90 százaléka bizonyítható módon nagy fehér támadása volt, a halálos kimenetelű esetek pedig kivétel nélkül e faj számlájára írhatók.

Egy különleges, a mediterrán nagy fehér cápák tanulmányozására dedikált szervezet, a milánói székhelyű Mediterranean Great White Shark Attack Files vezetőjeként dr. Alessandro de Maddalena, neves olasz tengerbiológus, érdekes adatokat hozott napvilágra. Kutatásaiból kiderült, hogy 1828 és 2000 között az Adriai-tengeren összesen 83 olyan cápatámadás történt, amelyet hitelesnek tekinthetünk, ezek összesen 86 egyedhez voltak köthetők. A Kvarner-öbölhöz kapcsolódó első, dokumentált, halálos kimenetelű nagy fehér cápa incidens 1907-ben zajlott, még az Osztrák-Magyar Monarchia idején, amikor két fürdőző is a cápák áldozatává vált, az egyik Krk, míg a másik Hvar szigeténél.

Az 1930-as és az 1970-es évek között a horvát Adria vizein egyre több halálos kimenetelű nagy fehér cápa támadásra került sor. 1934. augusztus 11-én a népszerű üdülőhely, Mali Lošinj közelében található Susak szigeténél, a tengerben fürdőző 18 éves Novák Ágnes áldozatul esett egy hat méter hosszú cápának. Sajnos a fiatal lány nem élte túl ezt a szörnyű incidenset, amely örökre nyomot hagyott a helyi közösség emlékezetében.

Két nappal később a Rijekai-öbölben helyi halászok egy hatalmas, 6-6,5 méter hosszú fehér cápát pillantottak meg. Az események nem sokkal később, augusztus 30-án Krajlvicánál tragikus fordulatot vettek, amikor egy fiatal nő, a mindössze 21 éves Zorica Princ lett a cápa következő áldozata. A szemtanúk elmondása szerint a nő egy hasonló méretű, 6-6,5 méter hosszú fehér cápa támadásának esett áldozatul, ami arra engedett következtetni a szakértők számára, hogy valószínűleg ugyanaz az állat volt, amely korábban Novák Ágnessel is végzett. Az események hátterében 1955-ben egy augsburgi turista is tragikus sorsra jutott Opatija (Abbázia) strandján. A parttól körülbelül 100 méterre úszkáló férfit egy hatalmas fehér cápa támadta meg, amely brutálisan kettéharapta az áldozatát.

Hat évvel később Opatija ismét véres incidens helyszínévé vált. 1961. szeptember 24-én a híres fürdőváros patinás szállodasora előtti strandon, a parttól alig 100 méterre a belgrádi illetőségű 19 éves egyetemistát, Sabit Planic-ot támadta meg a szemtanúk szerint egy öt méter körüli nagy fehér cápa. A ragadozó letépte a fiatalember egyik karját és lábát, ezért amikor a vízimentők a csónakba emelték, már elvérzett. Két évvel később, 1963-ban az Adriai-tenger szemközt fekvő olaszországi partszakaszán, Riccione vizein egy 21 éves nyugat-német állampolgárságú fiatalember, a 21 éves Manfred Gregor esett nagy fehér cápa támadás áldozatául. A fiatal férfit légzőcsöves búvárkodás közben támadta meg a cápa, amit az áldozat által elszenvedett és halált okozó sérülések alapján 4,5 méter hosszúra becsültek a szakértők. 1966-ban Mljet szigeténél követelt újabb áldozatot a nagy fehér cápa támadása, amit rövid időn belül a Kvarner-öbölbeli Bakar mellett követett egy másik incidens; ekkor egy tonhalvarsa közelében fürdőző csehszlovák turistát ragadott el a "fehér halál". 1970-ben a horvátországi Novigrad partjai előtt egy helyi légzőkészülékes búvár, Zoran Juricic életét oltotta ki a mélyben váratlanul rátámadó nagy fehér cápa.

A következő évben, 1971-ben, egy lengyel állampolgárságú turista, Stanislav Klepnát tragikus baleset áldozatává vált: egy hatalmas fehér cápa támadta meg őt Horvátország Ika melletti vizein, és sajnos nem élte túl a találkozást.

A német állampolgár, Rolf Schneider, tragikus baleset áldozatává vált, miközben a part közelében légzőcsöves búvárkodásra készült. Hirtelen, egy öt méteres nagyságú fehér cápa sújtott le rá, és sajnos az esemény végzetes következményekkel járt, hiszen az áldozat nem élte túl ezt a szörnyű támadást.

Négy szlovén búvár, akik légzőcsövekkel felfequipáltan merültek a tengerbe, alig 20-25 méterre a parttól, körülbelül 5-6 méter mély vízben szigonypuskával kutattak a halak után. Ekkor váratlanul egy öt méteres nagy fehér cápa támadt Domjan Pecekre, az egyik búvárra. A 43 éves férfi súlyos sérülésekkel, de csodával határos módon túlélte a támadást. Az 1970-es évek végén a nagy fehér cápák száma drasztikusan csökkent az Adriai-tengerben, ami a környezetszennyezés és a túlhalászás következtében felborult ökológiai egyensúlynak volt betudható. Azonban a 2000-es évek elejétől kezdve több észlelés is történt, ami reményt ad arra, hogy a nagy fehér cápák fokozatosan visszatérnek az Adriára.