Határtalan pénzügyi lehetőségek árasztották el a magyarokat, és sokan máris jelezték, hogy készen állnak egy újabb lehetőségre.

Az év első öt hónapja a pénzesőről szólt, amikor a lakossági állampapírok rekordösszegű kamatfizetéseit megkapták a befektetők. A nagy kérdés ezután az volt, hogy mi lesz a több mint 10 ezer milliárd forint sorsa. Erre adtak választ a Magyar Közgazdasági Társaság pénzügyi szakosztályának pénteki kerekasztal-beszélgetésén a szakértők.

Január hónapban két lakossági állampapírsorozat kamatfordulója zajlott le, amely során az állam 18-19%-os kamatot biztosított – ez még a 2023-as inflációs környezetet tükrözte. Az infláció gyors és jelentős csökkenése következtében azonban a kamatszint 4-5%-ra csökkent. Ebből adódóan felvetődött a kérdés: vajon a lakossági befektetők továbbra is vonzónak találják az állampapírpiacot?

Hoffmann Mihály, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) elnök-vezérigazgatója februári interjúnkban rámutatott: az adatok alapján egyértelműen igen. Összességében az rajzolódik ki, hogy a lakossági befektetői kör az átárazódó állampapírokat vagy megtartotta, vagy ha vissza is váltotta, akkor abból ugyancsak állampapírt vett.

Ezen túlmenően a kamatfizetések egy része szintén új állampapír-befektetésekhez került. Ennek következtében idén tovább nőtt, és újabb rekordot döntött a magyarok birtokában lévő állampapír-állomány. Azóta négy hónap telt el, és pénteken a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal-beszélgetésén a szakértők bemutatták a legfrissebb fejleményeket.

Hoffmann Mihály megfogalmazása szerint a befektetők alaposan átgondolták, hogyan használják fel a befektetésből származó pénzeszközöket. Végső döntésük a kockázat, a hozam és a likviditás tényezőinek figyelembevételével született meg.

Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy a lakosság megtakarításai között a lakossági állampapírok körülbelül 13 ezer milliárd forint értékben vannak jelen, ami hasonló nagyságrendet mutat, mint a befektetési jegyek és a forintbetétek.

A szakértő véleménye szerint a jelenlegi pénzügyi mozgások egy erős közösségi szövetet szőttek. Rámutatott, hogy a felhalmozott vagyon nem került felhasználásra, így a fogyasztás terén sem jelentkezik a hatása; a lakosság nagy része továbbra is megtakarításban tartja ezeket a pénzeszközöket.

Banai kiemelte, hogy az állampapír az egyik kulcsterméke az elmúlt időszaknak, amely körülbelül 800 ezer háztartást érint - a háztartások mintegy 20 százalékát.

Hoffmann Mihály szerint "ami kiáramlott a PMÁP-ból, az beáramlott" másik két termékbe: körülbelül 1500 milliárd forinttal nőtt a Fixmáp, és majdnem 1000 milliárddal a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) állománya.

"Alapvetően azért látható az ingatlanpiaci hatás" - mondta Banai Ádám, aki szerint nagyságrendileg 300 milliárd forint környékére tehető az az összeg, ami az állampapírból az ingatlanpiacra került.

Az MNB ügyvezető igazgatója megjegyezte, hogy már a tavalyi év őszén érzékelhetővé vált a lakáspiacon tapasztalható fokozott aktivitás. Ennek következtében az első negyedévben az országos lakásárak körülbelül 15 százalékkal, míg Budapesten körülbelül 20 százalékkal emelkedtek.

A szakember azonban figyelmeztetett: "március közepe, április folyamán már egyértelműen egy lassulás látszik a keresletben", amit elsősorban az áremelkedés gyorsasága okozott.

Mikesy Álmos, a Gránit Alapkezelő elnök-vezérigazgatója elismerte: volt a részükről egy felfokozott várakozás, amely végül nem teljesült. Bár az első negyedévben 600-700 milliárd forint közötti összeg áramlott a befektetési alapokhoz - ami nominális rekord volt -, ez nem haladta meg jelentősen a korábbi évek szintjét.

A Gránit Alapkezelő vezetője szerint azonban "felértékelődött a szaktudás szerepe", és a termékfejlesztés "soha nem látott szintre pezsdült fel". A vegyes és abszolút hozamú alapok lettek az idei slágertermékek, míg az ingatlanalapok is népszerűek maradtak.

A szakértők szerint az év első öt hónapja egy új egyensúlyt hozott létre a megtakarítási piacon. Hoffmann Mihály kiemelte: "sokkal kiegyensúlyozottabb szerkezet jön létre", mivel a korábbi PMÁP-dominancia (60 százalék) 40 százalékra csökkent, míg a Fixmáp és a BMÁP együtt szintén 40 százalékot képvisel.

- hangsúlyozta az ÁKK vezetője, kiemelve, hogy "jelenleg már nem csupán egy zászlóshajó termékünk létezik, ami dominálja az egészet", hanem egy sokrétű, többlábú struktúra fejlődött ki.

"Jelenleg az a cél, hogy a teljes adósságportfólióban 20-25 százalékon tartsuk az államadósság lakossági finanszírozását"

- húzta alá Hoffmann Mihály. Mindez ráadásul nemcsak pénzügyi kérdés, hanem erős társadalmi kérdés is, hiszen a babaváró számlákkal együtt körülbelül 1 millió számlát vezetnek a kincstárnál - ez felelősség is.

A szakértők kiemelték, hogy bár még mindig van néhány százmilliárd forint, ami a befektetők döntésére várakozik a kincstári számlákon, nem számítanak jelentős meglepetésekre a lakossági megtakarítások piacán.