Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány elsődleges törekvése a nemzetegyesítés. Céljuk, hogy összekapcsolják a külhoni magyar közösségeket, erősítsék a nemzeti identitást és támogassák a diaszpóra érdekeit, ezzel is elősegítve a magyar nemzet egy
A politikus a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által rendezett konferencián hangsúlyozta, hogy a csángóság a magyarság elválaszthatatlan és különleges részét alkotja.
"Sajátos világ a csángó világ, hiszen olyan őshonos magyar közösség, amely formálisan nem volt a Magyar Királyság része. Ugyanakkor mégsem mondhatjuk, hogy diaszpóra, hiszen nem kivándoroltak, hanem őshonos módon élnek Moldvában"
- hangsúlyozta. Kiemelte, hogy ennek megfelelően a támogatásoknak olyan egyedi és különleges formáit szükséges kialakítani, amelyek elősegítik a csángómagyarság fennmaradását.
Semjén Zsolt kifejtette, hogy a magyarság egy rendkívül egyedi nemzeti identitással bír. Egyrészt kultúrnemzetként definiálható, amelyet mindig is a közös nyelv, a megosztott történelem és a közös kulturális hagyományok fűztek össze. Másrészt pedig közjogi és politikai nemzetként is létezik – tette hozzá. Ezen megközelítés fényében érthető, hogy a magyarok miért kötődnek olyan mélyen a Szent Koronához.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy két alapvető feladatot kell párhuzamosan teljesíteni ahhoz, hogy minden nemzetrész megmaradhasson. Az egyik ilyen feladat a közjogi egyesítés, amelynek érdekében létfontosságú, hogy olyan állampolgársági törvény szülessen, amely a csángó magyarokra is kiterjed. A másik fontos cél pedig az identitásunk megőrzése - tette hozzá.
Rávilágított arra, hogy a csángómagyarság identitásának központi eleme a katolicizmus. Ezzel összefüggésben kifejtette: egyrészt kétségtelen, hogy a Katolikus Egyház kulcsszerepet játszott a csángók megőrzésében, másrészt viszont "az egyház szégyene, ami évszázadokon át zajlott Moldvában az olasz papok által végzett elrománosítás révén."
Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy jelentős előrelépést jelent, hogy ma már magyar nyelvű misét tartanak Csángóföldön. Köszönetét fejezte ki mindazoknak a magyar papoknak, akik a nehéz időszakokban is vállalták a kihívást, hogy Moldvába utazzanak, és ott misét celebráljanak.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy jelentős előrelépések történtek az oktatás megerősítése terén. Kiemelte, hogy számos új magyar ház épült, a kollégiumi hálózat bővült, és egy jól működő ösztöndíjrendszer, valamint különféle iskolán kívüli programok segítik a csángómagyarság fennmaradását. Elmondása szerint ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően Csángóföldön nőtt a magyar közösség létszáma, és egyre többen választják a magyar intézményeket, ami "példaértékű a magyar nemzetpolitika szempontjából."
