Siralmas a helyzet: a kórházak ágyai mellett tízezrek hiányoznak, és ez osztályok leállásához vezethet.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke, a Magyar Kórházszövetség konferenciájának második napján nem éppen derűlátó képet festett az egészségügyi humánerőforrás helyzetéről. Elmondása szerint már egy évtizeddel ezelőtt is súlyos hiány állt fenn az ápolói létszámban, és sajnos a helyzet azóta sem javult: jelenleg is 13-14 ezer szakdolgozó hiányzik a rendszerből, ami komoly kihívás elé állítja a betegellátást.
Hangsúlyozni kell, hogy a következő évtizedekben elengedhetetlen, hogy Magyarországon magyar nyelven kommunikáló ápolók és szakdolgozók biztosítsák a betegek ellátását.
Balogh Zoltán megjegyzése szerint a probléma nem a Z-generációval, hanem inkább az alfa generációval kapcsolatos. Takács Péter, az egészségügyért felelős államtitkár nemrégiben a MESZK elnökének írt válaszlevelében arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre több kutatás mutat rá: a mai Z generációs fiatalok nem vonzódnak a segítő szakmákhoz. Ezek a fiatalok stresszesebbek, könnyebben kiégnek és gyorsabban mondanak fel, így a bérek emelése önmagában nem elegendő megoldás a munkaerőhiány kezelésére. Takács szerint, ha az eddigi kilenc béremelés sem hozott jelentős változást az ápolók létszámában, akkor egy tizedik emelés sem várható, hogy megoldást nyújtson a helyzetre.
Balogh Zoltán hangsúlyozta a döntéshozók, szakmai vezetők, főigazgatók és minisztériumi képviselők támogatásának fontosságát, mivel a szakdolgozói élethelyzet jelentős devalválódáson ment keresztül. E helyzet sürgeti a struktúrák átalakítását és a bérek rendezését, hogy a szakemberek méltó elismerésben részesüljenek.
A magyar szakdolgozók átlagos életkora jelenleg 47,3 év, és körülbelül húszezer kolléga már 58 évesnél is idősebb. Az utóbbi egy év során ráadásul több ezerrel csökkent a kamarai tagság létszáma is – emelte ki a MESZK vezetője a felmerülő problémákat.
A munkavállalók körülbelül 70%-a a tapasztalt szakemberek csoportjába tartozik, akik már több mint 16 éve tevékenykednek az egészségügyi szektorban, azonban mindannyian egyazon bérbesorolás alá esnek. Jelenleg az orvosok átlagos bruttó jövedelme 2,2 millió forint, míg a szakdolgozók esetében ez az összeg mindössze 800 ezer forintra rúg. Ez az összeg jelentősen elmarad attól a felzárkózási ütemtől, amelyet a kormány korábban maga elé tűzött célként – mutatott rá Balogh Zoltán a Népszavának adott nyilatkozatában. Továbbá megjegyezte, hogy a helyzetet súlyosbítja, hogy az egészségügyi szakdolgozók ezt az átlagos bért is kizárólag jelentős túlórázással érik el. Az utóbbi években a túlórák száma drámai mértékben megnőtt; vannak olyan területek, ahol az ápolók havi 220-240 órát dolgoznak, a megszokott 168-174 óra helyett, ami 20-30%-os többletmunkát jelent.
A bérek ügyével kapcsolatban Balogh Zoltán hangsúlyozta, hogy nyolc oldalon keresztül tárgyalták az érveket és ellenérveket a bérbesorolás módosításáról. Szerinte azonban, ha anyagi források híján maradunk, akkor rendkívül nehéz lesz elérni a dolgozók helyzetének javulását. A kórházszövetség konferenciáján a szakdolgozók életpályáját három kategóriába sorolta: ideális, reménykeltő és katasztrofális. Az ideális csoportba például a dietetikusok tartoznak, akik közül egyre többen lépnek be a szakmába. Ezzel szemben a gyógytornászok és a fizioterápiás szakemberek helyzete aggasztó, mivel a megfelelő státuszok hiánya miatt nem tudnak elhelyezkedni az intézményekben.
A gyermekápolási szakdolgozók körében a következő évtizedben várhatóan egy jelentős létszám ér el a nők 40 éves korhatárához, amikor is jogosulttá válnak a nyugdíjra – hívta fel a figyelmet a kamarai elnök. Jelenleg a szülésznői és mentési szektorban a képzési rendszer átalakulása komoly kihívásokat jelent a humán erőforrások terén.
A felnőttápolás helyzete sajnos aggasztó: körülbelül 6500 szakember dolgozik nyugdíj mellett, míg 7000 kollégára lenne szükség a területen. Ráadásul az 58 év feletti ápolók száma is meghaladja a 6500 főt, ami még inkább rávilágít a problémára.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az aneszteziológus, intenzív terápiás területen olyan mértékű hiányt detektálnak, olyan humánerőforrás hiány lesz hamarosan, amivel intézmények válhatnak működésképtelenné. Brutálisan hiányoznak a műtősök is, és a védőnők esetében is rapid módon csökken a fiatalok száma.
A Magyar Kórházszövetség kétnapos konferenciájának első napján Pintér Sándor belügyminiszter is megszólalt, amiről részletesebben itt olvashatnak. Az előadás során a miniszter a kórházi ellenőrzések fontosságáról, a problémás betegek kezeléséről és a szankciók bevezetésének lehetőségéről beszélt, melyről végül a politikai döntéshozók lebeszélték. Emellett kitért a kórházakban elhelyezett 300 csecsemő helyzetére és az egészségügy reformjának szükségességére is.
Takács Péter, az egészségügyért felelős államtitkár, a második napon tartott előadásában nem osztott meg új információkat. A CT- és MRI-gépek államosításával kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy folyamatban van a magánszolgáltatók leváltása, amelyhez 52 milliárd forint áll rendelkezésre. Ennek keretében többek között a 12 évnél régebbi készülékek cseréjére kerül sor, de a költségek jelentős részét új gépek beszerzése fogja felemészteni. A nagyobb betegforgalmú térségekben mobil CT- és MRI-gépeket vezetnek be a betegek ellátásának biztosítása érdekében. Mivel egyre több képalkotó diagnosztikai vizsgálat iránti igény mutatkozik, és céljuk elkerülni a betegek magánellátás felé terelését, ezért 7,5 milliárd forintot irányítottak át a várólisták csökkentésére az ultrahang, CT és MRI területein.
Idén elmarad a kasszasöprés a kórházakban, mivel az államtitkár bejelentése szerint az intézmények év közben megkapják a teljesítményarányos finanszírozást.
Az államtitkár véleménye szerint a kórházi adósságok mértéke év végére elérheti a 95 milliárd forintot. Nemrégiben az Economxen közzétett információk szerint szeptember végén az intézmények már 80 milliárd forintos tartozással bírtak a beszállítóik felé. Takács Péter felhívta az intézményvezetők figyelmét arra, hogy a gazdasági igazgatók kerüljék el a számlák elöregedését, és ne engedjék, hogy 180 napos számlák halmozódjanak fel a rendszerben. Arra kérte őket, hogy amint lehetőség adódik, rendezzék a tartozásaikat, mivel az orvostechnikai beszállítókkal egy megállapodás alapján működnek. Ennek értelmében, ha a kórházak időben fizetnek, a beszállítók nem számolják fel a késedelmes kifizetések költségeit. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ha a beszállítók hajlandóak együttműködni, akkor nekünk is érdemes így cselekednünk.
