Szele Tamás "Rakétaháború Iránban" című művében egy izgalmas és feszültséggel teli világot tár elénk, ahol a geopolitikai feszültségek és a technológiai fejlődés találkoznak. A történet középpontjában egy olyan konfliktus áll, mely nemcsak a régióra, hane
Mindenekelőtt szeretném jelezni, hogy bár igen sok érdekes téma adódott volna a mai napon is, a minnesotai lövöldöző elfogásától a Konsztantyin Malofejev "ortodox oligarcha" által rendezett konferenciáig, ma mégis az iráni helyzettel kell foglalkoznom, egyszerűen azért, mert az ottani események fontosabbak lehetnek számunkra, mint a többi hír - sajnos a sajtóban időnként választani kell a témák között.
Fontos megemlíteni, hogy az ember számára nem egyszerű eligibilis információkat találni a sok, gyakran szándékosan félrefordított és félreértett adat között. Éppen ezért, az eddigi gyakorlatomhoz híven, úgy döntöttem, hogy az ISW-CTP napi jelentését veszem alapul. Ez persze azt jelenti, hogy a legfrissebb információ, amit kapok, a tegnap esti tudósításból származik, de cserébe biztos lehetek benne, hogy minden adat alaposan ellenőrzött. Nézzük hát, mi zajlott tegnap az iráni harcok színterén!
Íme a legfrissebb hírek tömören összefoglalva:
Irán, az izraeli hadműveletek közepette is, megőrizte álláspontját a nukleáris programjával kapcsolatban, ami arra utal, hogy egyelőre nem hajlandó tárgyalni az iráni-izraeli konfliktus lezárásáról. A nyugati média június 16-án arról számolt be, hogy Irán "a feszültségek csökkentésére" törekszik, hivatkozva arab tisztviselőkre, akik azt állították, hogy iráni illetékesek nyitottak a tárgyalások folytatására, feltéve, hogy az Egyesült Államok nem vesz részt a támadásokban. Az arab közvetítők azonban hangsúlyozták, hogy Irán "nem hajlandó engedményeket tenni" a nukleáris tárgyalások során. Az iráni vezetés nyilvános nyilatkozatai megerősítik ezt a nézetet. Maszúd Pezeskhian iráni elnök továbbra is "súlyos" válaszlépésekkel fenyegetőzött, ha az Egyesült Államok nem lép közbe Izrael visszatartásáért, és kiemelte Irán "jogát" a békés célú atomenergiához és nukleáris kutatásokhoz. Ezenkívül az iráni parlament már dolgozik egy javaslaton az atomsorompó-szerződésből való kilépésre. Ezek a lépések valószínűleg nem állítanak megakadályozni az Egyesült Államokat és Izraelt a további intézkedésekben. Egy névtelen izraeli tisztviselő a támadások előtt azt nyilatkozta, hogy Iránnak minimum az urándúsítást be kell fejeznie, amely álláspontot a Trump-kormányzat is osztott a tárgyalások során.
Az említett arab illetékesek állításait más források vitatják. Egy névtelen regionális informátor, valamint egy, a Perzsa-öböl menti arab kommunikációval kapcsolatban jól tájékozott tisztviselő arról beszélt, hogy Irán kész visszatérni a nukleáris tárgyalásokhoz, amennyiben tűzszünet jön létre, és lehetőséget kap arra, hogy reagáljon az izraeli támadásokra. Továbbá egy névtelen iráni vezető is megjegyezte, hogy Irán "nyitott a rugalmas megközelítésre a tárgyalások során". E követelések lényegében arra ösztönzik Izraelt, hogy vonuljon vissza, és védekezzen egy lehetséges iráni offenzíva ellen, miközben Irán mentesül az izraeli válaszcsapásoktól. Azonban kérdéses, hogy Izrael miért fogadna el egy ilyen megállapodást.
Egy névtelen iráni diplomata egy informális, személyes üzenet keretében osztotta meg gondolatait egy iráni diaszpóra-kiadvánnyal. Az üzenetben azt állította, hogy az iráni vezetés hajlandó lenne lemondani az urándúsításról a rezsim fennmaradásának érdekében. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a megnyilvánulások nem tükrözik a hivatalos iráni kormányzati álláspontot. A diplomata megjegyezte, hogy az Artesh és az IRGC (Iszlám Forradalmi Gárda) "elveszítette az irányítást a helyzet felett", és a rezsim "nyitott a tárgyalásokra", amennyiben sikerül "arculatmentő megoldásokat" találni. Ugyanakkor jelezte, hogy nem a hivatalos iráni kormány nevében beszél.
Irán valószínűleg arra számít, hogy az izraeli hadjárat következményeit súlyosbítani tudja, és ezzel megterhelheti Izraelt. Azonban az iráni támadások eddig jórészt eredménytelenek voltak, és úgy tűnik, hogy nem gyakorolnak hatást az izraeli vezetés döntéseire. Az iráni tisztviselők folyamatosan "súlyos válaszlépésekkel" fenyegetőznek az izraeli csapások következményeként. Ezek a kijelentések valószínűleg arra irányulnak, hogy Izraelt elrettentsék, sugallva, hogy Irán képes kárt okozni az országban. Azonban, mivel az iráni támadások eddigi sikertelensége valószínűleg csökkenti a fenyegetések hitelességét, a jövőben a nyilatkozatok elrettentő ereje is csökkenhet. Az Izrael ellen irányuló iráni rakéta- és dróntámadások nem rendelkeztek olyan stratégiai következményekkel, amelyek befolyásolták volna az izraeli döntéshozatalt.
Irán számításai a háború folytatásával kapcsolatban változhatnak az elkövetkező hetekben, ahogy az izraeli csapások kiterjednek és egyre jobban fenyegetik a rezsimet. Egy izraeli hírügynökség arról számolt be, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte az iráni legfelsőbb vezetővel, hogy az iráni rendszer fennmaradása veszélyben van. Putyin a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott, az Irán és Izrael közötti orosz közvetítésről szóló beszélgetés után telefonált Khameneinek. Az izraeli csapások a közelmúltban kiterjedtek az iráni belbiztonsági és társadalmi ellenőrző intézményekre, ami veszélyeztetheti a rezsim stabilitását. A jelenlegi izraeli csapások valószínűleg a legkomolyabb fenyegetést jelentik a rezsim fennmaradására nézve, amellyel az iráni rendszer 1979 óta szembesült. A legfelsőbb vezető és szövetségesei arra a következtetésre juthatnak, hogy engedményeket kell tenni és be kell fejezni akár az urándúsítást is, ha ez megmenti őket.
Az Egyesült Államok új erőket telepít a Közel-Keletre a közel-keleti erőfejlesztés részeként, hogy közelebb kerüljön a régióhoz, és "biztosítsa az amerikai eszközök és érdekek védelmét." Egy amerikai tisztviselő június 16-án a nyugati médiának azt mondta, hogy az USS Nimitz repülőgép-hordozó csapásmérő csoportja úton van a Közel-Keletre a Dél-kínai-tengerről, és a tervezettnél korábban érkezik.Az amerikai légierő egy amerikai tisztviselő szerint "nagyszámú" légi utántöltő repülőgépet is áthelyez Európába, hogy közelebb legyenek a Közel-Kelethez. A június 15-i légiforgalmi adatok megerősítették, hogy legalább 21 tanker elhagyta az Egyesült Államokat és elindult Európa felé.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) legújabb harci kárfelmérési jelentése szerint az izraeli légicsapások komoly károkat okozhattak Natanzban, ahol több ezer centrifugát rongáltak meg vagy semmisítettek meg. Műholdfelvételek is alátámasztják, hogy a támadások célba juttatták a kísérleti üzemanyag-dúsító üzemet (PFEP), továbbá súlyosan megrongálták az elektromos alállomásokat és az áramellátás szempontjából létfontosságú egyéb épületeket is az egész létesítmény területén. Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója a BBC-nek nyilatkozva kifejtette, hogy "nagyon valószínű", hogy az egyik földalatti csarnokban található körülbelül 14 000 működő centrifuga "súlyos károkat szenvedett el, esetleg teljesen megsemmisült" a hirtelen tápellátás kiesése következtében. Ezzel szemben Grossi megjegyezte, hogy a Fordow-i létesítmény esetében "nagyon minimális vagy egyáltalán nem keletkezett kár". A Fordow telephely különösen védett, mivel a legtöbb része mélyen a föld alatt található, így jobban ellenáll a légicsapásoknak.
Az izraeli légicsapások következtében Irán ballisztikus rakétakészleteinek és indítóállványainak körülbelül egyharmada megsemmisült, állítja az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője, Effie Defrin. Az IDF légierője bejelentette, hogy a hadműveletek kezdete óta több mint 120 rakétaindítót pusztítottak el. Izraeli források szerint Irán június 16-án 10:12 (ET) körül összesen 370 ballisztikus rakétát indított Izrael irányába, ami sorozatonként 30-40 rakétát jelentett. A jelentések alapján Irán ballisztikus rakétáinak száma a konfliktus előtt 750 és 1000 között mozgott, ami arra utal, hogy a készlet jelentős része, körülbelül a felük vagy egyharmaduk, már felhasználásra került. Érdemes megjegyezni, hogy Irán rakétatámadásai az aktuális konfliktus során jóval alacsonyabb intenzitásúak, mint a korábbi, 2024 októberében végrehajtott akciók, amikor körülbelül 100 rakétát lőttek ki egy-egy sorozatban. Az izraeli támadások a rakétaindítók és bázisok ellen várhatóan megnehezítik Iránt abban, hogy nagyobb léptékű támadásokat indítson a jövőben.
A június 13-án és 15-én végrehajtott izraeli légicsapások nem hagytak nyomot a Fars tartománybeli Siráz rakétalétesítményein. A június 15-én készült kereskedelmi műholdképek aktív lángokat és megégett növényzetet rögzítettek a rakétainfrastruktúra területén, azonban a felvételeken nem észlelhetők romos épületek vagy megrongálódott járművek. A sirázi létesítmények állítólag iráni ballisztikus rakéták gyártására, javítására és tárolására szolgáltak.
Izrael június 14-én és 15-én jelentős támadást hajtott végre a sirazi elektronikai létesítmény ellen. A június 15-én készült, kereskedelmi forgalomban elérhető műholdképeken látványos fekete füstfelhők szállnak a létesítmény fölött. E létesítményről úgy tudni, hogy radar- és elektronikai eszközöket gyárt az iráni hadsereg számára, beleértve a Qamar 3-D kereső és irányító radarrendszert, amely elengedhetetlen a léginavigáció és az elektronikus hadviselés terén.
Izrael június 13-án támadást indított az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) rakétalétesítményei ellen Kermanshah tartományban. A június 15-én készült kereskedelmi műholdfelvételek tanúsága szerint több rakétatároló épület és járműalagút bejárata sérült meg, amelyek vélhetően ballisztikus rakéták és egyéb kapcsolódó eszközök tárolására szolgáltak. Kermanshah nem csupán egy katonai létesítmény, hanem Irán egyik legrégebbi ballisztikusrakéta-bázisa is.
Izrael június 13-án és 14-én kettős csapást mért a Teherán tartományban található Bid Ganeh rakétalétesítményre. A június 15-én készült, kereskedelmi forgalomban elérhető műholdfelvételek egyértelműen jelzik, hogy az izraeli légicsapások súlyos károkat okoztak: több épület is megsemmisült a komplexumban. Egy rakétaszakértő szerint a Bid Ganeh-i telephelyen valószínűleg közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták tárolóhelye volt. A műholdképek alapján a területen látható teherautókra szerelt konténerek közül néhány 17 méter hosszú, ami arra utal, hogy ezek alkalmasak lehetnek közepes hatótávolságú rakéták szállítására.
Izrael június 14-én bombázást hajtott végre a Lorestan tartományi Khorramabad rakétabázis ellen. Két nappal később, június 16-án egy izraeli szakértő műholdas felvételeket publikált, amelyek bizonyítják, hogy a támadás során több raktárat, rakétaindítót és adminisztratív létesítményt is súlyosan megrongáltak. A bázison állítólag több indítóállás és tárolóalagút állt rendelkezésre ballisztikus és cirkálórakéták számára, ami tovább növelte a célpont stratégiai jelentőségét.
Az IDF június 16-án célba vette az Iráni Iszlám Köztársaság Műsorszolgáltató (IRIB) központját Teherán tartományban. A légicsapásra nem sokkal azután került sor, hogy az izraeli hadsereg evakuálási figyelmeztetést adott ki a város harmadik kerületére, ahol az IRIB központja található. Az interneten közzétett felvételeken jól látható, amint a műsorvezető az adás közben menekül, miközben a stúdiót törmelék és füst borítja. Az IRIB egyik munkatársa arról számolt be, hogy legalább négy bomba csapódott be a főépületbe. Izrael Katz, izraeli védelmi miniszter az épületet ért támadás előtt kijelentette, hogy az IRIB "iráni propaganda" és "uszítás" szócsöve "megsemmisítésre ítéltetett". Ali Khamenei legfelsőbb vezető közvetlenül irányítja az IRIB igazgatóinak kinevezését, ami hangsúlyozza a műsorszolgáltató szerepét, mint az állami propaganda egyik fő eszköze. 2013-ban az amerikai pénzügyminisztérium szankciókkal sújtotta az IRIB-et, és a vezetőit felvette a különösen megfigyelt személyek (SDN) listájára.
Izrael június 16-án folytatta az IRGC és az Artesh légierő állásainak támadását Teherán tartományban. Az IDF június 16-án célba vette az IRGC egyik állását a Teherán északnyugati részén fekvő Chitgarban. Az IDF külön támadást intézett iráni F-14 Tomcatek ellen, amelyek június 16-án a Mehrabad repülőtéren tartózkodtak.Valószínűleg az Iran Helicopter Support and Renewal Company (PANHA) volt a célpontja, amely az iráni védelmi minisztérium alá tartozik, és az Iran Aerospace Industries Organization részét képezi. Az Egyesült Államok 2018-ban szankciókkal sújtotta a PANHA-t, amiért karbantartási, nagyjavítási és gyártási támogatást nyújtott az iráni fegyveres erők által használt katonai helikopterekhez.
Június 16-án az IRGC-hez köthető média arról tájékoztatott, hogy az izraeli hadsereg (IDF) támadást indított az IRGC és az Artesh pozíciói ellen Markazi és Qom tartományokban. Az iráni források szerint a Markazi tartománybeli Khomein városában található Hazrat-e Ruhollah egységet ért izraeli légicsapás során hat IRGC-tag és két Basij harcos vesztette életét. A támadás emellett az Artesh Hazrat-e Masoumeh légvédelmi csoportjának öt tagját, valamint az IRGC légvédelmi erőinek három tagját is megölte. A Hazrat-e Masoumeh légvédelmi objektum feladata a Fordow nukleáris létesítmény védelme, amely körülbelül 16 kilométerre helyezkedik el a Fordow üzemanyag-dúsító üzemétől (FFEP). Egy korábbi jelentés szerint június 13-án az IDF csapása következtében két Artesh katona halt meg a Hazrat-e Masoumeh légvédelmi komplexumban. Továbbá, június 15-én egy izraeli légicsapás során két légvédelmi tisztet ölt meg a Khondab légvédelmi csoportban, amely szintén a Markazi tartományban található. Ez az egység valószínűleg a közeli IR-40 nehézvízreaktor védelméért felelős. Az iráni légvédelmi parancsnokság vezetője, Alireza Sabahi Fard dandártábornok, valamint az IRGC légierő korábbi parancsnoka, Amir Ali Hajizadeh dandártábornok, április 24-én ellenőrizte a Khondab légvédelmi csoportot. Az iráni média külön kiemelte, hogy az IDF legutóbbi csapásaiban, június 16-án, összesen 22 iráni fegyveres vesztette életét Lorestan tartományban.
Az IDF továbbra is intenzíven támadja Irán katonai és fegyveres infrastruktúráját, valószínűleg a célja, hogy csökkentse Irán megtorló képességeit. Az IAF, a légierő, többek között megelőző csapásokat hajtott végre rakétaindítók ellen, amelyeket Irán az Izrael elleni lehetséges támadásokhoz szánt. A legfrissebb információk szerint egy járművet is célba vettek, amely ballisztikus rakétákat és egyéb, nem részletezett fegyvereket szállított a Teherán-Kom autópályán. Ezen kívül a CTP-ISW június 15-én arról számolt be, hogy az IDF egy rakétaüzemanyag-gyártó létesítményt is támadott a Szemnan tartományban található Garmsarban. A Mojahedin-e Khalq (MEK), egy iráni disszidens csoport, korábban azt állította, hogy az említett létesítmény titkos nukleáris tevékenységet folytat.
Irán nemrégiben két ballisztikus rakétatámadást indított Izrael irányába. Az első akció során a jelentések szerint tíz-tizenkét ballisztikus rakétát lőttek ki Észak-Izrael, különösen Haifa felé. Ez a támadás lényegesen kisebb léptékű volt, mint a korábbi iráni offenzívák, amelyek általában 30-40 rakétát foglaltak magukban. A mérsékeltebb támadás mögött állhat az is, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) már jelentős mértékben megsemmisítették az iráni mobil és statikus indítóállomások egy részét. A nyílt források alapján végzett megfigyelések szerint az izraeli légvédelmi rendszerek sikeresen elfogták az összes iráni rakétát. Az egyik iráni rakéta maradványai a észak-izraeli Safed városában landoltak, de szerencsére nem okoztak emberi veszteségeket.
Irán június 15-én támadást indított a haifai Bazan olajfinomító ellen, amely tragikus következményekkel járt, hiszen három ember életét követelte, és súlyosan megrongálta a létesítmény csővezeték hálózatát. Az újonnan készült műholdfelvételek egy olajvezeték szakaszán keletkezett károkat rögzítettek, miután két ballisztikus rakétát indítottak az iráni erők. A Bazan Csoport nyilatkozata szerint a támadások nyomán az olajfinomító teljes berendezését le kellett állítani. E korábbi hírek, valamint a magyar sajtó egyes részeinek elnagyolt tájékoztatása szerint két iráni rakéta csapódott be a Haifai Erőmű területére, ami valószínűleg a Bazan olajfinomítót érintő támadásokra utalt.
Az IRGC szóvivője szerint Irán június 13. óta több mint 545 drónt indított Izrael ellen. A CTP-ISW nulla drónbecsapódást regisztrált Izraelben. Irán június 13-án eredetileg mintegy 100 drónt indított Izrael felé, amelyek egyike sem lépett be az izraeli légtérbe. Az IDF június 16-án több olyan drónt is elfogott, amelyek behatoltak az izraeli területekre. Néhány drónt a Golán-fennsík felett lőttek le egy izraeli katonai tudósító szerint. Nem világos, hogy ezeket milyen csoport indította. A ballisztikus rakétákat és lassabban mozgó drónokat kombináló csapáscsomagok célja, hogy a lassabb drónok eltereljék az izraeli légvédelem figyelmét, így a sokkal gyorsabb és nehezebben lelőhető ballisztikus rakéták áthatolhatnak a légvédelmi hálózaton. Oroszország hasonló taktikát alkalmaz Ukrajna ellen.
Az IDF június 16-án sikeresen megsemmisített egy Jemenből indított ballisztikus rakétát, mielőtt az izraeli légtérbe lépett volna. A houthik azóta, hogy Izrael június 12-én első ízben támadást intézett Irán ellen, több drónnal és ballisztikus rakétával próbálták megzavarni Izrael biztonságát. Június 13. óta számos houthi vezető arra buzdította az arab országokat, hogy támogassák Irán válaszlépéseit. A houthi támadások nem jelentenek új kihívást Izrael légvédelmi rendszere számára, mivel a houthik már 2024 novembere óta folyamatosan indítanak drón- és rakétatámadásokat Izrael ellen. Ezek az akciók azonban, különösen az iráni támadásokkal együtt, tovább fokozzák az izraeli légvédelem terhelését. A június 16-i támadást a houthik eddig nem vállalták magukra.
Az iraki média és nyílt forrású elemzők arról számolnak be, hogy az Egyesült Államok két egyirányú támadó drónt tartóztatott fel június 15-én az iraki Kurdisztánban található erbíli amerikai konzulátus közelében. Egyelőre nem világos, hogy a drónok a konzulátust célozták-e meg, vagy más célpontnak, például Izraelnek szánták őket. Irán az izraeli légi hadjárat június 12-i kezdete óta folyamatosan támadja Izraelt kamikaze-drónokkal. Mostanáig egyik dróntámadásért sem vállalta a felelősséget egyetlen csoport sem. Donald Trump amerikai elnök június 15-én kijelentette, hogy az amerikai hadsereg "teljes erőbedobással" fog reagálni, ha Irán megtámadja az Egyesült Államokat. Az Irán által támogatott iraki Harakat Hezbollah al Nujaba milícia egyik tisztségviselője június 16-án azt mondta, hogy az "ellenállás" nem fogja "tétlenül nézni", ha Izrael csapást mér Iránra. A tisztviselő nyilatkozata azután hangzott el, hogy az Irán által támogatott iraki Kataib Hezbollah milícia azzal fenyegetőzött, hogy megtámadja az amerikai erőket és más, meg nem nevezett célpontokat a régióban, ha az Egyesült Államok beavatkozik a konfliktusba.
Összegezzük tehát: Izrael stratégiája is, taktikája is világos. Az ellenséges csapásmérő erők teljes megsemmisítésére törekszik, minimális emberáldozatok árán - hiszen láthatjuk, még a támaszpontokat érő csapásokban is csak pár tucatnyian vesztik életüket. Irán álláspontja azonban kissé zagyvának tekinthető, hiszen az ajatollahok még most is kitartanak amellett, hogy csak akkor hajlandóak az urándúsítás ügyéről egyáltalán tárgyalni, ha Izraelt lefegyverzik, majd kikötözik egy céltáblához, ahol aztán kedvükre szitává lőhetik. Erre a büdös életben nem fog sor kerülni, és ha öt nap alatt sikerült Irán rakétakapacitásának egyharmadát megsemmisíteni, nem fog kelleni a másik kétharmadhoz tíz nap. Lassan kezdhetnek búcsúzni a Pávatróntól, és remélhetőleg bukásukban komoly része lesz a sokat szenvedett és sok nemzetiségű iráni népnek is.
