A református püspökség ünnepélyes keretek között átadta Bethlen Gábor gyulafehérvári szobrát a helyi önkormányzat számára.

Elsőként Gudor Botond Kund gyulafehérvári református lelkipásztort kerestük meg további információkért, hiszen ő volt a szobor felállításának ötletgazdája, egyszersmind a Nagyenyedi Reformátrus Egyházmegye esperese is. Gudor Botond elmondta, ő is az Unirea újságból értesült a szoborral kapcsolatos fejleményekről, hozzátéve: a jelenlegi városvezetés, Gabriel Pleșa liberális polgármesterrel az élen, barátságos magatartást tanúsít a szobor tekintetében. Régóta együttműködik a polgármesterrel, aki általában nyitottnak bizonyul és soha nem tapasztalt ellenséges magatartást részéről, mindez a helyi tanácsra is érvényes.

"Reméljük, a mostani hozzáállás nem fog megváltozni a jövőben valamikor bekövetkező városvezetés és polgármester cseréjével, hiszen a szobor felállítása körül időnként ellenérzések csapnak fel, azzal a felhanggal, hogy máshol lenne a helye. Emiatt lehetett az eddigi hezitálás, amelynek kiváltó oka a megállapodással látszólag megszűnt" - magyarázta Gudor Botond Kund. A lelkész szerint az átadással a helyi reformátusok már nem alakíthatják a szobor sorsát, az csupán a városvezetésen múlik. Addig is reménykedjünk, hogy a megállapodás szerint fog minden a helyén lenni. A jelenlegi polgármester számít a helyi reformátusok és a város magyar polgárainak véleményére és támogatja a város vallási, köztük református közösségét is - mondta.

A helyi tanácsülést megelőzően megkerestük a Nagyenyedi Református Egyházmegye frissen beiktatott esperesét, Lőrincz Konrád felenyedi lelkipásztort, aki mindössze két hónapja tölti be ezt a tisztséget. Sajnos ő sem volt tisztában a részletekkel.

Ezeket a tényezőket figyelembe véve kapcsolatba léptünk a püspöki hivatallal, konkrétan Tussay Szilárd diakóniai referenssel, aki a 2022-es szoboravató ünnepség főszervezője volt. Szilárd elmondta, hogy már a szoborállítást megelőző egyeztetések és engedélyezési folyamatok során létrejött egy megállapodás a szobor jövőjét illetően. Mostanra pedig elérkezett az idő a jogi aktus megvalósítására. A beszélgetés során világossá vált, hogy a megállapodás hiányában a szobor felállítása nem valósulhatott volna meg.

Ahogy azt várni lehetett, a január 30-i tanácsülésen a helyi képviselők megszavazták az indítványt. A helyi román sajtó közzétette az indítvány teljes szövegét, valamint a református püspökség 2022. július 11-én benyújtott beadványát, amely egyértelműen rögzíti, hogy ha a szobrot esetleg elmozdítanák a jelenlegi helyéről, akkor azt kötelesek visszaszolgáltatni a püspökségnek, és vissza kell téríteniük a felállítás költségeit is. Ezen kívül a dokumentum hangsúlyozza, hogy tilos bármilyen elem, legyen az növényzet vagy más tárgy, kihelyezése, ami eltakarhatja a szobrot.

A helyi önkormányzat által elfogadott határozat hat cikkelyben részletezi a szoborral kapcsolatos rendelkezéseket. Az első cikkelyben megerősítik, hogy az adományt elfogadják, és az új tulajdonosra átruházzák. Ezen a ponton pontosításra kerül a szobor elhelyezkedése és a rá vonatkozó felirat. A második cikkely pedig arról szól, hogy a polgármesteri hivatal köteles a szobrot az eredeti helyén és állapotában megőrizni, valamint felelősséget vállal annak karbantartásáért. A további cikkelyek a formális eljárásokat tartalmazzák; a harmadik cikkelyben említést nyer a szobor leltári értéke, amely a püspökség által megadott információk szerint 418.444,01 lej. Az ötödik cikkely szerint a határozat ellen fellebbezés nyújtható be a 2004/554. számú törvény keretein belül.

Következtetésként elmondhatjuk: jelen pillanatban a szobor sorsa nincs veszélyben, és nem tapasztalhatunk rosszindulatot sem az elöljárók, sem pedig a lakosság részéről. A polgármesteri hivatal tisztán tartja a szobor környékét, kivilágították, rongálásnak pedig semmi nyoma.

Az ellenzék részéről a múltban egy figyelemfelkeltő, ugyanakkor csekély hatású megnyilvánulás zajlott le, amely nagy sajtóvisszhangot kapott. Ezen esemény a szoboravató ünnepségen történt, amikor Călin Gheorghe Matieș, az akkori szociáldemokrata szenátor, aki később az AUR-hoz csatlakozott, egy Avram Iancut ábrázoló képet helyezett el a szobor talapzatánál a leleplezés pillanatában. Ezzel főként a saját támogatóinak és a rivális polgármesternek üzent, jelezve, hogy szerinte nem a megfelelő személynek állítanak emléket. Nem sokkal ezután egy online petíciót is indított a javasolt román forradalmár szobrának ügyében, amelyet az Alba 24 hírportál értesülései szerint körülbelül kétszázan írtak alá.

Mindazonáltal, a városban megtapasztalható tolerancia ellenére, a gyulafehérvári magyarság aggódva tekint minden olyan aktusra, ami szimbólumait és történelmi emlékeit rosszindulatúan és ellenségesen vitatja. Ennek egyik oka pedig a város híres könyvtárának, a Batthyáneumnak az elveszítése, amely a közelmúltban, hosszas pereskedés után, a római katolikus egyháztól végérvényesen az állam kezére jutott. Csak remélni merik, hogy Bethlen Gábor szobra a város életét alakító leendő vezetés számára nem fog ellenérzéseket kelteni, hanem megmarad mostani helyén, az általa alapított rangos Collegium Academicum egykori épülete előtt. Ő volt ugyanis az, aki kiépítette és európai rangú fejedelmi székhellyé tette Gyulafehérvárt, és megannyi korszakalkotó tette között szerepel az is, hogy az ő rendeletére és költségére fordították le és nyomtatták ki először román nyelven a Bibliát.

A helyi magyar közösség számára a köztéri szobor nem csupán művészeti alkotás, hanem identitásuk megerősítésének szimbóluma is. Az igazi kérdés azonban az, hogy vajon ezek az érvek elegendőek-e ahhoz, hogy megvédjék a közösséget egy esetleges, irracionális terv vagy cselekedet támadásától?