A vízi ökoszisztémák védtelenek – A tiszavirágzás jövője kétséges?

A bányából kiszivárgó sós víz Maros megyét is érinti, és amennyiben nem sikerül gyors megoldást találni, a probléma nem áll meg Maros megye határánál. A hamarosan kezdődő tiszavirágzás is veszélybe kerülhet.

A Korond-patak sótartalmának drámai emelkedése következtében, amely a Kis-Küküllőbe vezet, számos Maros megyei településen az ivóvízhálózatból származó víz már nem alkalmas emberi fogyasztásra. Ez a helyzet nem csupán a lakosság vízellátását fenyegeti, hanem a folyó ökoszisztémájának élővilágát is komoly kihívások elé állítja. A jelenlegi sókoncentráció rendkívüli a Kis-Küküllő biotópja számára, de egyelőre még képesek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, bár kérdéses, hogy meddig bírják ezt a szintet.

- mondta el a Maszol megkeresésére Nagy András Attila biológus.

A biológusok számára az egyik leglényegesebb kérdés a sókoncentráció jövőbeli növekedése és annak időtartama. A természetes vizek sótartalma rendkívül alacsony, és az ott élő halak, valamint gerinctelenek tökéletesen alkalmazkodtak ehhez a finom egyensúlyhoz. Amikor azonban a sókoncentráció hirtelen megugrik, ezek az élőlények sóstressznek vannak kitéve, amelyet csak korlátozottan képesek elviselni.

Jelenleg a tavaszi olvadás következtében megnövekedett vízhozam hozzájárul a só koncentrációjának csökkenéséhez. Ahogy a nyár beköszönt, és a folyók vízszintje csökken, a megnövekedett sóterhelés hatásai egyre inkább előtérbe kerülnek.

- mondta Nagy András Attila.

A biológus hangsúlyozta, hogy ha a Korond-patakba véletlenül túlzott mennyiségű só jut, az már nem csupán helyi szintű problémát okoz. A Kis-Küküllő ugyanis összefonódik a Nagy-Küküllővel, majd végül a Marosba ömlik, ahonnan a sóterhelés továbbjuthat a Tiszába. Ez a folyamat pedig azt jelenti, hogy a só hatása akár Magyarország területére is elérhet.