Titkosszolgálati belső konfliktus robbant ki az Orbán-családot vizsgáló OLAF-os nyomozók megfigyeléséből.

A Direkt36 oknyomozó csapata lenyűgöző felfedezéseket tett, amelyek 2018-ból származó zűrzavaros eseményeket világítottak meg.

2018 nyara drámai időszak volt a külföldi hírszerzésért felelős titkosszolgálat, az Információs Hivatal (IH) történetében. Olyan események zajlottak, amelyek példátlan hatalmi játszmákra világítottak rá a kormányzaton belül - így kezdődik a Direkt36 pénteken publikált tényfeltáró cikke. A Panyi Szabolcs és Pethő András által elvégzett oknyomozás szerint 2018-ban, amikor Lázár Jánostól elvették az Információs Hivatal (IH) felügyeletét, illetve lázárt egy időre félre is állították, a külügyből, ahová az IH került, speciális vizsgálócsapatot küldtek a hivatal korábbi nyomozásainak átvizsgálására. Az Információs Hivatalt egy harmincfős különítmény szállta meg hetekre - és mint kiderült, a csapat jelentős része nem is a külügytől, hanem a belügyminisztérium, azaz Pintér Sándor alá tartozó szolgálatoktól érkezett.

A nyomozás keretében alapos kihallgatások zajlottak, irattárak mélyére hatoltak, és számítógépeket foglaltak le a hatóságok. A belügyi nyomozók számára külön helyiségeket is biztosítottak a vizsgálat idejére. Ezzel párhuzamosan az IH korábbi vezetői nem térhettek vissza irodáikba, és volt olyan eset is, amikor egyesek a személyes tárgyaikhoz csak hosszú idő elteltével jutottak hozzá - tájékoztat a cikk, amely több titkosszolgálatnál járatos forrásokra hivatkozik.

A belügyminisztérium munkatársait legfőképpen olyan IH-s dokumentumok vonzották, amelyek a kormányhoz közel álló gazdasági szereplők - beleértve az Orbán család néhány tagját is - pénzügyi ügyleteivel foglalkoztak.

A dokumentumok felkutatására különös hangsúlyt fektettek, különösen a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz és az Elios Zrt.-hez kapcsolódóan. A Direkt36 által végzett nyomozás alapján kiderült, hogy Lázár János vezetése alatt az Innovációs Hivatal figyelemmel kísérte az Európai Unió csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a nyomozóit, amikor azok Magyarországon vizsgálták az Elios körüli visszaéléseket gyanító közbeszerzéseket - állítja a cikk.

A kutatás végül nem járt a várt eredménnyel, azonban az ügy kapcsán számos zavarbaejtő részlet kiderült. Többek között szó van arról is a cikkben, hogy a hazánkba érkező OLAF-ellenőröket nem csak lehallgatták, de fizikailag is követték. Az IH-t érintő megszállást és az irotok átnézését pedig több forrás szerint is a miniszterelnök köréből indítványozták. Az egyik forrás egyenesen arról beszél, hogy a razziára "állítólag Orbán által szentesítve" kerülhetett sor.

Az átvilágítást követően Orbán személyesen látogatott el az Információs Hivatalba, ahol egy összehívott értekezleten hevesen bírálta a hírszerzés az elmúlt években végzett tevékenységét.

OLAF-ellenőrök megfigyeléséről keletkezett információkról beszélve az egyik forrás azt állította, hogy ezek úgynevezett "fehérpapíros ügyek" voltak. A "fehér papír" a titkosszolgálati zsargonban azt jelenti, hogy nem egy hivatalos, fejléces és iktatott dokumentumban foglalták össze a megfigyelési információkat a politikai vezetés számára a titkosszolgák, hanem egy nem hivatalos dokumentumban, amelyet nem iktattak a szokásos rendszerben, viszont a szolgálatokat felügyelő politikusok viszont fejléc nélküli fehér papíron megkapták a cenzúrázatlan verziót is - áll a cikkben.

Az ügyet kommentálva megszólal Ligeti Miklós is, Transparency International jogi igazgatója, aki szerint többféle bűncselekmény elkövetésére is utalhat az, ha titkosszolgálati megfigyelésekről nem keletkeznek hivatalos dokumentumok. Ligeti szerint: "Ha még engedély sem volt a megfigyelésre, az jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy adatszerzés, illetve leplezett eszközök jogosulatlan használata bűncselekmények gyanúját veti fel. Ha volt engedély, de utólag aztán dokumentumokat megsemmisítettek, az pedig a közokirat-hamisításét. Közben pedig akik ezt az egészet jóváhagyták, azok hivatali visszaélést követhettek el."

A cikk írói alaposan megfogalmazott kérdésekkel keresték meg Orbán Viktor szóvivőjét, valamint a kapcsolódó magyar titkosszolgálatokat és minisztériumokat. Lázár János esetében az Építési és Közlekedési Minisztérium volt a közvetítő, de sajnos egyik fél sem reagált a megkeresésükre.