Történelmi változás küszöbén állunk: Donald Trump legújabb rendelete forradalmasíthatja a kriptovaluták és az arany piacát, hatalmas pénzügyi lehetőségeket teremtve.

A múlt héten az amerikai elnök aláírta az első, teljes értékű kriptovaluta-törvényt az Egyesült Államokban. Szakértők szerint a Genius Act új alapokra helyezi a stabilcoinok működését, miközben az iparági szereplők forradalmi pillanatként ünneplik az eseményt. Juhász Kristóf, a Conclude Befektetési Zrt. cégvezetője az InfoRádióban elmondta, milyen következményei lehetnek annak, hogy mostantól kripto-, arany- és egyéb alternatív eszközökbe is befektethetnek az amerikai nyugdíjalapok.

Sajtóértesülések szerint az amerikai elnök radikális reformot tervez a nyugdíjpiacon. Ha Donald Trump elképzelései megvalósulnak, a jövőben az amerikai nyugdíjalapok akár kriptovalutákba, aranyba vagy más alternatív eszközökbe is fektethetnek. A Financial Timesnak nyilatkozó alapkezelők véleménye szerint az elnöki rendelet következményeként akár több száz milliárd dollár is áramolhat a különböző befektetési formák, mint például a kriptodeviza, az arany vagy a kockázati magántőkealapok irányába, új keresletet generálva ezzel. Az érintett nyugdíj-takarékossági számlák, a 401(k) program, hosszú távú, adóelőnyökkel járó megtakarítási lehetőségeket kínálnak. Ezeknél a munkavállalók béréből levont befizetések automatikusan növelik a befektetett tőkét, hasonlóan a Magyarországon elérhető önkéntes nyugdíjpénztárakhoz. A munkáltatók a befektetett összeget egy bizonyos értékhatárig kiegészíthetik, ami különösen vonzóvá teszi ezt a megtakarítási formát az Egyesült Államokban.

A Conclude Befektetési Zrt. vezetője az InfoRádióban kifejtette, hogy a gyakorlatban az történik, hogy havonta egy fix összeget vonnak le az érintettek béréből, amit aztán a nyugdíjalapokhoz utalnak. A munkáltatók akár 50%-os hozzájárulást is nyújthatnak ehhez a folyamatokhoz. Ugyanakkor van egy maximális keret, ami havi 5-8 ezer dollár között mozog. Jelenleg körülbelül 70 millió amerikai adózó birtokában van majdnem 9000 milliárd dollárnyi összeg a 401(k) számlákon, ami az Egyesült Államok teljes, 46 700 milliárd dolláros nyugdíjpiacának körülbelül ötödét teszi ki.

Juhász Kristóf véleménye szerint számos lehetséges forgatókönyv létezik arra vonatkozóan, hogy a 9000 milliárd dolláros összegből mennyi pénz áramolhat át a jelenlegi befektetésekből aranyba és kriptovalutákba. Az ő megközelítése alapján, amennyiben a magánbankok az egy-két százalékos arányt tartanák, és az aláírás után ennyi pénzt fektetnének be dollárban, akkor az éves aranykereslet körülbelül 45 százalékát kellene a megjelölt számlákra átutalni. A Conclude Befektetési Zrt. vezetője kifejtette, hogy első ránézésre ez a szám túlzónak tűnik, hiszen a tavalyi éves aranykereslet 4500 tonna körüli, ami körülbelül 380 milliárd dollárt jelentett.

Ha figyelembe vesszük a globálisan jellemző, kétszázalékos aranyallokációt a vagyonkezelői portfóliókban, akkor a becslések szerint körülbelül 180 milliárd dollárnyi többlet tőke áramolhatna az arany piacára a megemlített 9000 milliárd dolláros összegből.

A szakértő kifejtette, hogy a Világbank ajánlása szerint a nyugdíjalapok portfólióiban 14-18 százalékos aranytartalék lenne ideális. Ez a javaslat azt eredményezheti, hogy körülbelül 1350 milliárd dollár áramolhatna a sárga nemesfém piacára, ami három és félszerese az éves globális aranykeresletnek. Ennek fényében Juhász Kristóf kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a nagyobb tőkével rendelkező befektetők azonnal az arany, a kriptovaluták vagy a magántőkealapok irányába fordulnának. Ugyanakkor hosszú távon elképzelhető, hogy Donald Trump ennek a stratégiának a megvalósítására törekszik. A szakértő hangsúlyozta, hogy sokkal reálisabb, hogy az új befizetések csupán egy-két százaléka, ami körülbelül évi 60 milliárd dollárt jelent, új alternatív befektetési lehetőségek, például kriptovaluták, arany vagy magántőkealapok felé áramlik.

A kriptovaluta befektetések a Biden-adminisztráció alatt kifejezetten nem voltak kedvezőek. A Conclude cégvezetője nem lepte meg, hogy Donald Trump ennyire ráhangolódott erre a területre, hiszen a családja már korábban is komoly üzleteket kötött a kriptoeszközökkel, és a fia is működtet egy, a szektorhoz kapcsolódó vállalkozást. Trump már az elnökválasztási kampány során is hangsúlyozta, hogy ha visszatér a Fehér Házba, a kriptovaluták szabályozását kedvezőbben kívánja alakítani. Ennek szellemében a Trump-adminisztráció májusban eltörölte Biden 2022-es intézkedését, amely a kriptovalutákra vonatkozó szigorúbb korlátozásokat tartalmazott. Így a közeljövőben valószínűleg kedvező szabályozási környezet marad érvényben a kripto- és egyéb alternatív eszközök, például az arany számára is.

A döntés előnyös helyzetbe hozhatja az olyan jelentős befektetési óriásokat, mint a BlackRock és a Blackstone, akik már aktívan kutatják az amerikai nyugdíjalapok piacát. Mindkét cég különféle partnerségeket és együttműködéseket alakít ki, hogy kihasználja a kínálkozó lehetőségeket.

A BlackRock kihasználva a kedvező helyzetet, elkezdett kilincselni a lakossági szolgáltatóknál.

Juhász Kristóf kiemelte: eddig ezek a befektetési cégek, vagyonkezelők jellemzően az intézményi befektetők piacát osztották fel egymás között, most azonban megnyílt a lehetőség arra, hogy "sok kicsi sokra megy alapon" lakossági befektetők sok ezer milliárdját is kezelhessék majd.

A cégvezető véleménye szerint a globális piacot sokkal inkább a vámháború alakulása foglalkoztatta, mintsem a kriptovaluták vagy a fizikai aranyba való befektetés. Az árfolyamok mozgását a vámok körüli folyamatos bizonytalanság határozta meg, ami nemrégiben egészen 3500 dollárig emelte az arany árát. Jelenleg azonban egy uncia arany ára 3350 dollár körül alakul.

Az új elnöki rendelet valójában kedvező és innovatív szabályozási keretet alakít ki a kriptovaluták világában. Amennyiben tényleg életbe lép, elsősorban a magántőkealapok profitálhatnak belőle, hiszen ez új lehetőségeket nyit meg a befektetések terén.

Az állampolgárok számára kulcsfontosságú kérdés, hogy mennyire megbízhatóak a kriptoeszközök a nyugdíj-megtakarításaik kezelésében. Juhász Kristóf véleménye szerint a portfóliókban a kockázatosabb eszközök aránya viszonylag alacsony marad. Jelenleg a nyugdíjbiztosítók és nyugdíjalapok túlnyomó része klasszikus befektetéseket alkalmaz, ahol a részvények aránya 60 százalékot, míg a kötvények 40 százalékot képviselnek. Azonban az elmúlt két év tapasztalatai azt mutatják, hogy ez a hagyományos megközelítés nem hozott olyan kiemelkedő eredményeket, mint amilyet alternatív eszközök bevonásával elérhettek volna.

A Conclude Befektetési Zrt. ügyvezetője, Juhász Kristóf, érdekes megállapításokat tett az idei piaci trendekről. Az arany hozama dollárban mérve 27 százalékos növekedést mutat, míg az amerikai S&P 500 tőzsdeindexet a vámháború hatásai jelentősen megviselték, de még így is némi pozitív eredményt produkál. Érdekes fordulatot hozott a bitcoin, amely a kockázatos eszközök közé tartozott, ám most menedékeszközként funkcionál, és hozama az aranyéhoz hasonlóan emelkedett, váratlan meglepetést okozva a részvénypiacok számára. Juhász Kristóf szerint a közeljövőben, akár a következő tíz-húsz évben, az alternatív befektetések szerepe még inkább megerősödhet a nyugdíjkezelők portfóliójában.