Átfogóan ellenőrzik a Duna teljes szakaszát: fontos, hogy mindenki tájékozott legyen az eseményekről - Agro Napló
A Széchenyi István Egyetem részvételével indult el a MonStur projekt, amely a tokfélék, köztük a kecsege védelmét célozza meg. Az élő kövületnek is nevezett halfajok megóvása érdekében a kutatás innovatív módszereket alkalmaz, mint például a környezeti DNS-analízis és a szonáros felmérések. A projekt célja, hogy feltérképezze e ritka halfajok elterjedését és élőhelyeit a Duna teljes szakaszán, ezzel hozzájárulva a folyó ökológiai állapotának javításához és a természetvédelmi tudatosság növeléséhez – áll a Széchenyi István Egyetem tájékoztatójában.
Júliusban vette kezdetét a Szigetközben egy izgalmas kutatási projekt, amelyben a Széchenyi István Egyetem kiemelkedő szerepet játszik. Ez a MonStur (Monitoring of Sturgeons in the Danube) elnevezésű nemzetközi kezdeményezés célja, hogy egy átfogó, határokon átívelő monitorozási rendszert alakítson ki a Duna mentén élő tokfélék, vagyis az európai halfajcsoportok védelme érdekében. A hároméves program keretében 12 ország, köztük rangos egyetemek, kutatóintézetek és természetvédelmi szervezetek működnek együtt a Duna teljes vízgyűjtőjének védelme érdekében, a német területektől egészen a Fekete-tengerig (Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szlovénia, Szerbia, Románia, Bulgária, Moldova és Ukrajna). A hazai kutatási tevékenységek koordinálása a győri egyetem feladata lesz, amely e fontos cél érdekében összefogja az érintett szakembereket.
A tokfélék a Föld legősibb élő halai közé tartoznak. Elődeik már a triász korban, több mint 200 millió évvel ezelőtt is léteztek - akkor jelentek meg a dinoszauruszok -, így joggal nevezik őket élő kövületeknek. Éppen evolúciós stabilitásuk és a lassú egyedfejlődésük miatt viszont különösen érzékenyek az emberi tevékenységgel összefüggő hatásokra, ezért megőrzésük tudományos és természetvédelmi szempontból is kiemelt fontosságú.
A Széchenyi Egyetem kutatója, Guti Gábor, nemrégiben elindította terepi felméréseit a Duna szigetközi szakaszán, mint a projekt hazai koordinátora. Az elsődleges feladat a környezeti DNS (eDNA) elemzéshez szükséges vízminták gyűjtése volt. Ez a modern módszer forradalmi újítást jelent a vízi élővilág, különösen a folyami halak kutatásában és megfigyelésében. Az eljárás alapja, hogy a vízi élőlények, például a halak, DNS-fragmenseket hagynak maguk után a vízben, amelyek bőrhámsejtek, nyálka és ivarsejtek formájában jelennek meg. Ezek a DNS-töredékek könnyedén gyűjthetők, izolálhatók és azonosíthatók, így lehetővé téve a fajok jelenlétének kimutatását anélkül, hogy az állatokat közvetlenül meg kellene fogni vagy megfigyelni. Ez a módszer különösen hatékony a ritka és nehezen észlelhető fajok, például a tokfélék nyomozásában. A begyűjtött minták DNS-tartalmának elemzését egy francia laboratórium végzi, és az eredmények révén kiderül, hogy az érintett folyószakaszon milyen halfajok élnek.
A győri kutatók és az osztrák BOKU Egyetem szakemberei közös erőfeszítéssel végezték el a DNS-minták gyűjtését. A külföldi kollégák több dunai helyszínen is hasonló kutatásokat folytatnak, így a széleskörű felmérések értékes alapot nyújtanak az összehasonlító elemzésekhez. Például vizsgálat tárgyává válhat, hogy a Mosoni-Dunán, Gönyűnél nemrégiben üzembe helyezett torkolati műtárgy akadályozza-e a halak vándorlását, és hogyan befolyásolja a halállomány összetételét.
A projekt célja nem csupán a tokhalak védelme, hanem a Duna ökoszisztémájának revitalizálása és a természetes biológiai sokféleség megőrzésének támogatása is. A tokfélék kiemelkedő indikátorok a folyó ökológiai egészségi állapotának meghatározásában. Egykor Magyarországon öt különböző faj élt, ám napjainkra csupán a kecsege rendelkezik önfenntartó populációval. Ennek okán a kutatók figyelmüket elsősorban erre a fajra irányítják.
- emelte ki Guti Gábor, hangsúlyozva a téma fontosságát.
A kutató hangsúlyozta, hogy a projekt célja a tokfélék védelmét érintő problémákra egy átfogó megközelítéssel reagálni. Ennek érdekében egy egységes dunai monitorozó rendszert fognak kiépíteni, amelyhez modern kutatási technikákat alkalmaznak. Ezen kívül gyakorlati ajánlásokat is kidolgoznak, hogy segíthessék a döntéshozókat a megfelelő lépések megtételében. Kiemelte, hogy a kezdeményezés nemcsak a tudományos közösség, hanem a társadalom számára is fontos, hiszen a természetvédelmi szemléletformálás erősítése is a céljaik között szerepel.
