A politikai diskurzus egyre inkább vásári komédiává változik - olvashatjuk egy szakkönyvben.
Azt írták: Koltay András Sajtószabadság - Egy közös európai eszme szabályozása című könyvében arra is rámutat, hogy a hagyományos média gazdasági gyengülésével háttérbe szorult a hiteles tartalomgyártás, a helyébe lépő szenzációhajhász, gyors impulzusokra építő tartalmak pedig az álhírek terjedésének és a politikai közbeszéd "vásári komédiává züllésének" kedveznek.
A szerző hangsúlyozta – ahogy azt mások is megjegyezték –, hogy a sajtó feladatai nem csupán a jogszabályok keretei között mozognak. A közéleti diskurzusok lebonyolítása, a valóság feltárása és a kultúra gazdagítása mind-mind a sajtó felelősségei közé tartoznak. Az európai gondolkodás a 1940-es évek végén kezdte el elvárni a médiától e feladatok maradéktalan ellátását, mintegy a sajtószabadság védelméért cserébe.
Koltay András megállapítása szerint egyértelművé vált, hogy a média szerepe jelentőségteljesen megerősítheti azokat a megszólalásokat, amelyek sértik mások jogait, és amelyek keresztül lépik a szólásszabadság határait. Ilyen esetekben a média nem csupán a hétköznapi diskurzusra gyakorol hatást, hanem komolyabb, tartós károkat is okozhat. Ezért az ideális jogi keretrendszer nem csupán a média szabadságának védelmét kell, hogy szolgálja, hanem szükséges, hogy bizonyos korlátozásokat is bevezessen az egyéni jogok és a közérdek megóvása érdekében.
A szerző rámutat arra, hogy...
A közügyekkel kapcsolatos véleménynyilvánítás szabadsága a nyugati jogi tradíciókban különleges védelmet élvez. Ez a védelem gyakran érvényesül akkor is, ha a kifejezés módja mások jogait esetleg hátrányosan érinti.
A politikai diskurzus szabadsága kétségtelenül a szólásszabadság legszentebb védelmezett területe. A közéleti témákkal foglalkozó párbeszédek során gyakran találkozunk nyers, durva és sértő kifejezésekkel, ami időnként felveti a kérdést: vajon szükség van-e a politikai beszéd bizonyos aspektusainak korlátozására, csupán annak stílusa miatt? Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az amerikai Legfelsőbb Bíróság álláspontja azonban világosan kifejezi, hogy a beszéd sértő, sokkoló vagy provokatív természete önmagában nem elegendő indok a szólásszabadság megszorítására.
Az egyenlőség általános elvének érvényesülése itt világosan megnyilvánul, hiszen ezek a jogok minden egyes embert megilletnek. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy nem mindenki rendelkezik azzal a képességgel, hogy véleményét racionálisan, világosan és szofisztikált módon fejezze ki a nyilvánosság előtt – tették hozzá.
Az NMHH tájékoztatása alapján a mű részletesen bemutatja azokat az online platformokat, amelyek bár eltérnek a hagyományos médiától, mégis hasonló szerepet töltenek be a nyilvánosság terén. Emellett foglalkozik az uniós szabályozásukkal is.
Emlékeztetnek arra, hogy az internet kezdeti időszakában a szakmai diskurzus túlnyomórészt a nyilvánossághoz való hozzáférés demokratizálódását, a szabad véleménynyilvánítás lehetőségeit biztosító "kapuőrök" háttérbe szorulását, a szólásszabadság fokozottabb érvényesítését és a beszélgetőpartnerek közötti egyenlőség megteremtését ígérte. Az idő múlásával azonban világosan kirajzolódtak az internet árnyoldalai is: a hagyományos média gazdasági válságának következményeként háttérbe szorult a hiteles, alapos és igényes tartalomkészítés, valamint az oknyomozó újságírás.
ezek helyére pedig a gyors impulzusokra építő, szenzációhajhász tartalmak léptek
- olvasható a közleményben.
Koltay András hangsúlyozza, hogy az online platformok piaca valójában sokkal koncentráltabb, mint a gyakran bírálat tárgyát képező hagyományos média. Az új szereplők számára, akik szeretnének betörni az online térbe, szinte elképzelhetetlen kihívás a már hatalmasra nőtt technológiai óriásokkal való verseny.
