Berlinben egyfajta óvatos optimizmus kezdett el teret nyerni.
A hétfői washingtoni egyeztetések, amelyeken Donald Trump amerikai elnök, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és több európai vezető is részt vett, visszafogott várakozásokkal indultak az európai uniós és NATO-körökben. Az értekezlet középpontjában továbbra is az Oroszország által több mint három és fél évvel ezelőtt megkezdett ukrán háború mielőbbi lezárásának reménye állt.
Az Ukrajna jövőjével kapcsolatos, hasonló körben folytatott konzultáció napokon belül immár a második volt. Az elsőt Friedrich Merz német kancellár szervezte Berlinben egy nappal Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai csúcstalálkozója előtt. Az amerikai és az orosz elnök pénteki eszmecseréjéről ugyan kevés érdemi információ látott napvilágot, de hírek szerint érdemi előrelépés nem történt.
Az európai vezetők Zelenszkijjel karöltve újabb lépést tettek a háború befejezésének elősegítésére Washingtonban. A hétfő este, helyi idő szerint, több órán át tartó megbeszélés során az amerikai elnök, a hírek szerint, egy órára félbeszakította a tanácskozást, hogy telefonos egyeztetést folytasson orosz kollégájával.
A tartalomról maga számolt be európai partnereinek, hangsúlyozva, hogy Putyinnal egy Zelenszkij ukrán elnökkel tervezett kétoldalú találkozóra jutottak megállapodásra. Trump az orosz reakcióra hivatkozva megjegyezte, hogy az orosz-ukrán csúcs akár már két héten belül megrendezésre kerülhet. Ezenkívül hozzátette, hogy ezt követően nyitott lenne egy hármas találkozóra Putyinnal és Zelenszkijjel.
Ami az érintetteket illeti, az orosz elnök reagálása nem ismert, az ukrán államfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy kész a Putyinnal való, a maga nemében rendkívüli találkozóra. Zelenszkij kijelentette azt is, hogy az esetleges tárgyalásokon részéről nem lenne tabutéma, hajlandó lenne mindenről egyeztetni.
Több hírforrás úgy értelmezte, hogy az ukrán elnök nyitott lehet az oroszok által megszállt területek egy részéről való lemondásra. Az elnök azonban erre vonatkozóan egyetlen konkrét kijelentést sem tett.
Ami az európai reagálásokat illeti, a Trumppal folytatott konzultációk fő szervezőjévé "avanzsált" német kancellár azt hangoztatta, hogy a hétfői washingtoni egyeztetéseken elért eredmények felülmúlták előzetes várakozásait. Merz kiemelte, hogy az amerikai elnök kész Európával együttműködni az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákban, részleteket azonban nem közölt. Azt azonban már Washingtonban, illetve előtte Berlinben megerősítette, hogy megítélése szerint a remélt béke mielőbbi megteremtése előtt tűzszünetre van szükség.
Merz véleménye már a kezdetektől fogva összhangban volt európai kollégáival, beleértve Zelenszkij elnököt is. A tűzszünet utáni biztonsági garanciák komoly lépést jelenthetnének a helyzet stabilizálásában. Az amerikai elnök viszont már korábban is "kihagyta a menetrendből" a tűzszünet lehetőségét, inkább a béke megteremtésére helyezve a hangsúlyt. Ezzel szemben a német kancellár határozottan elvetette azt a lehetőséget, hogy Ukrajnát a megszállt területekről való lemondásra kényszerítsék.
A legújabb hírek alapján az orosz elnök külpolitikai tanácsadója nyilatkozott, kiemelve, hogy Trump és Putyin között zajlott kétdalú telefonbeszélgetés következményeként...
Az orosz fél hajlandóságot mutat arra, hogy "emelje" a közvetlen orosz-ukrán tárgyalásokban részt vevő delegáltak szintjét.
Mindazonáltal egyetlen kifejezéssel sem utalt arra, hogy ez az elnök jelenlétét feltételezné.
Ugyancsak friss értesülés, hogy a washingtoni konzultációk eredményeit leginkább megkérdőjelező Emmanuel Macron francia elnök a semleges Svájc diplomáciai központját, Genfet javasolta Putyin és Zelenszkij "esetleges" csúcstalálkozójának helyszíneként. Macron szerint egy ilyen találkozót mindenképp Európában kellene tartani.
Az ukrán területekről történő esetleges lemondással kapcsolatosan az elnök kijelentette, hogy ezt Kijevnek kell eldöntenie. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a kockázatokra.
"Amennyiben az országok úgy vélik, hogy erőszakkal megszerezhetnek földrajzi területeket, akkor egy olyan veszélyes útra lépnek, amely visszafordíthatatlan következményekkel járhat."
- jelentette ki az elnök.
A ZDF közszolgálati televízió számára adott interjújában Olekszij Makajev, Ukrajna nagykövete kifejezte örömét a washingtoni csúcstalálkozón tapasztalt szolidaritás felett. Hangsúlyozta, hogy ez a jelenség a demokratikus országok összefogását jelzi.
Az ukrán területekről való esetleges lemondás ügyében kijelentette, hogy ez rendkívül megterhelő lenne az ország számára.
A nagykövet úgy véli, hogy a kérdés nem csupán földrajzi területek elosztásáról szól. Mint kifejtette, ez nem egy egyszerű számítógépes játék, ahol csupán egy kattintással lehet területeket átadni. "Milliók élnek ott, akik ukránok" – emelte ki Makajev, utalva arra, hogy Oroszország ezekre a területekre lépett be. Véleménye szerint
Putyin a tárgyalásokkal csupán időt próbál nyerni, miközben napról napra bombázza és rakétákkal sújtja Ukrajnát.
A jelentések alapján kedden hajnalban hasonló események zajlottak.
Elemzők véleménye szerint, bár a konzultációk és a lehetséges csúcstalálkozók zajlanak, a helyzet még mindig rendkívül bizonytalan. Ezt jól szemlélteti, hogy a francia elnök, a brit miniszterelnök és a német kancellár, akik a "tettrekészek koalícióját" alkotják, alig egy nappal a washingtoni megbeszélések után újabb egyeztetést hívnak össze.
