Évek óta folyamatosan jelen van a természeti katasztrófákat előidéző "házaspár", akiknek hatása egyre inkább érezhető a környezetünkben. | Demokrata

A Föld negyedik legnépesebb országa, Indonézia, gyakran a "tűzgyűrű" elnevezéssel illetik, mivel a terület a techtonikus lemezek találkozási pontján fekszik. Ennek következtében az ország vulkáni aktivitása rendkívül magas, ami különleges természeti jelenségeket és feszültségeket eredményez.

A mások mellett Szumátra, Jáva, Bali, Celebesz és Maluku-szigeteken található mintegy 400 vulkán közül jelenleg is több mint 100 tekinthető aktívnak.

A vulkáni aktivitás folyamatos kihívások elé állítja a lakosságot, ugyanakkor gazdag termőföldet is teremt, amely elengedhetetlen a mezőgazdaság számára, különösen a növekvő népesség igényei miatt.

Az indonéz történelem egyik legsúlyosabb vulkánkitörése a Jáva és Szumátra között fekvő Krakatau sziget azonos nevű tűzhányójához köthető.

1883-ban olyan hatalmas erejű kitörés rázta meg a területet, amely a hirosimai atombomba ötezerszeresének megfelelő erővel robbantotta szét a hegyet.

A földrengés által létrehozott lökéshullám, amely még Perth-ben, Ausztráliában is érzékelhető volt, többször is megkerülte a bolygónkat. A földmozgás következtében hatalmas mennyiségű kőzet és hamu került a légkörbe, míg a kitörés következtében keletkezett cunami súlyos pusztítást végzett az Indiai- és a Csendes-óceán szigetein.

A természeti katasztrófa következtében az áldozatok száma már több mint 36 ezerre nőtt, miközben a Krakatau szigetcsoport szinte teljesen megsemmisült.

A megfigyelések alapján a vulkánkitörések hatására az égbolt éveken keresztül szokatlanul sötét árnyalatokat öltött magára...

A július 7-én a nemzetközi híradások figyelmének középpontjába kerülő Lewotobi ikervulkánokat a helyiek különleges jelentőséggel bírónak tartják. Az ikerhegyek közül az egyik a Laki-laki, míg a másik, csupán két kilométerre található, a Perempuan névre hallgat. A hagyományok szerint e vulkánokat egy szimbolikus házaspárként emlegetik, így a helybeliek gyakran férjként és feleségként utalnak rájuk, tükrözve ezzel a természet és a kultúra közötti szoros kapcsolatot.

A két vulkán közül az 1584 magas "férfi", vagyis a Laki-laki az aktívabb.

A tűzhányó 2023 decemberétől kezdődően folyamatos kitörés-hullámot produkál, melynek következményeként már több ezer embert kellett evakuálni a környező településekről. A katasztrófa sajnos nem csupán anyagi károkat okozott, hanem emberi életeket is követelt.

A júliusi kitörés előtt, idén tavasszal és nyár elején, márciusban, májusban és júniusban is aktívan mutatkozott a vulkán tevékenysége. Ez a helyzet arra ösztönözte a hatóságokat, hogy fokozzák az elővigyázatosságot, és Indonézia legmagasabb riasztási szintjét emeljék. A hatalmas hamufelhők miatt számos légi járatot is töröltek, hogy megakadályozzák a baleseteket és biztosítsák az utasok biztonságát.

Bár a köztudatban széles körben elterjedt az a nézet, hogy a globális klímaváltozás főként az emberi tevékenység által kibocsátott üvegházhatású gázok felelőssége, léteznek alternatív tudományos álláspontok is. Ezek szerint a szupervulkánok aktivitása sokkal jelentősebb hatást gyakorol bolygónk éghajlatának alakulására. A vulkánkitörések során a légkörbe jutó magas szén-dioxid koncentráció drámai módon befolyásolhatja a klímát, felvetve ezzel egy új perspektívát a globális felmelegedés okainak megértésében.

Ez az elmélet azt sugallja, hogy a vulkánkitörések hatása a globális klímaváltozásra, különösen a hőmérséklet, a csapadék eloszlása és a szélviszonyok tekintetében, nagyobb jelentőséggel bír, mint az emberi aktivitások.

A kérdés kétségtelenül a jövőben is egy olyan téma lesz, amely folyamatosan lázban tartja a tudományos közösséget...