Zelenszkij felfedte a titkokat a kémbotrányról is.

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, részletes interjút nyújtott a Válasz Online-nak, ahol számos aktuális és fontos témát érintett. A beszélgetés során kitért Orbán Viktorral való kapcsolatára, a legutóbbi kémügyekre, valamint a béketárgyalások alakulására is, így széles spektrumot ölelt fel a politikai helyzetről és a jövőbeli kilátásokról.

A Válasz Online újságírója, Vörös Szabolcs, interjút készített Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt az ukrajnai háború eseményeiről. A beszélgetésre azt követően került sor, hogy Oroszország 2022 februárja óta a legintenzívebb drón- és rakétatámadásait indította Kijev és Harkiv ellen. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy tisztában van azzal a nézettel, miszerint ez a támadás a Pókháló Hadműveletre adott reakciónak tekinthető, amely során 41 orosz repülőgépet semmisítettek meg. Az ukrán elnök azonban arra figyelmeztetett, hogy ez a megközelítés téves, és szerinte csak azok hangoztatják ezt, akik nem értik, hogy már nem a háború kezdeti szakaszában járunk, és hogy Oroszország hosszú évek óta folytatja agresszív tevékenységét. Az Euronews beszámolója alapján Zelenszkij szavai rávilágítanak a helyzet összetettségére és a háború dinamikájára.

Az ukrán elnök véleménye szerint Putyin nem szándékozik véget vetni a háborúnak; ehelyett különféle indokokat keres arra, hogy újabb támadásokat indítson Ukrajna ellen. Az elnök úgy látja, hogy Putyin célja nem csupán a városok pusztítása, hanem az ukrán nép és a nemzeti identitás felszámolása. Az orosz vezető törekvése, hogy megsemmisítse Ukrajna függetlenségét, és ezzel véglegesen eltüntesse az ukrán államiságot. Az ukrán elnök szavai szerint Putyin célja egyértelmű: az ukrán létezés megkérdőjelezése.

Ukrajna békét szeretne, de a területi vitákról csak abban az esetben hajlandó tárgyalni, ha a fegyverek elnémulnak.

Az ukrán elnök véleménye szerint a tartós béke elérése csak akkor válik lehetővé, ha azok az államok, amelyek képesek valós nyomást gyakorolni, tisztában lesznek Putyin igazi szándékaival. Jelenleg azonban csupán a fegyverszünet lehetősége áll fenn.

Az isztambuli béketárgyalásokkal kapcsolatban Zelenszkij azt mondja, hogy az oroszok megpróbálják meggyengíteni a nyugati partnerek Oroszországgal kapcsolatos pozícióit, és hogy az oroszok profi hazudozók és manipulátorok. Az államfő közölte, hogy az ukrán memorandum tárgyalási alap, és hogy az ukrán delegációnak "ennek alapján van mandátuma megvitatni humanitárius kérdéseket - a hadifoglyok és az elrabolt gyerekek ügyét - vagy a tűzszünetet. Amire viszont nincs mandátumuk: tárgyalni Ukrajna szuverenitásáról és területi integritásáról. Ez a saját alkotmányos ügyünk. Területekről párbeszédet folytatni az én dolgom - meg Putyiné, aki elrabolta azokat. Senki mással nem fogom megvitatni az ezzel kapcsolatos álláspontomat."

Zelenszkij határozottan kijelenti, hogy jogi értelemben nem ismerik el orosz fennhatóság alatt álló területeket, és hangsúlyozza, hogy a területi vitákat diplomaták által kell megoldani, nem pedig katonai eszközökkel.

A Pókháló-Hadművelet és a nyugati rakéták potenciális alkalmazása orosz területen.

Az interjú során szóba kerül, hogy az ukrán hadsereg szerződéses alapon működik, és bár a háború kezdetén több ország katonái is csatlakoztak, számuk még mindig elmarad az oroszok által toborzott 12 ezer észak-koreai katonától. "Havonta 27 ezer embert tudunk mozgósítani, míg az oroszok 40-50 ezret, mivel náluk magasabbak a veszteségek" – mondja az államfő. Vörös Szabolcs kérdésére válaszolva kifejti, hogy véleménye szerint "nem 18 éves kortól kellene mozgósítani, ahogy más országok vezetői is javasolták. A Pókháló Hadművelet világossá tette, hogy nem a létszám a legfontosabb, hanem a fegyverek, a technológia, a pénzügyi források és a nyomásgyakorlás. A szankciók pedig éppen azt a pénzt célozzák meg, amellyel az oroszok a háborút finanszírozzák."

Zelenszkij a Trumppal folytatott februári megbeszélésekről azt mondta, hogy akkor elmondta az amerikai elnöknek, hogy szerinte hogyan hathatna Putyinra: "Itt a csomag fegyverekkel, rakétákkal. Nálunk van az indítókulcs hozzájuk. Állapodjanak meg a tűzszünetben, különben az ukránoknak adjuk a kulcsot. Lehet, hogy nem tetszene Putyin elnöknek, de nem lehet területekről tárgyalni, amíg nincs tűzszünet." Zelenszkij szerint ez nem bonyolult, és hogy szerinte a többi országnak is így kéne eljárnia, mert attól az oroszok is megijednének, ha feléjük is repülnének a rakéták, és akkor Putyinnak a saját népével is kellene foglalkoznia.

Orbán Viktor és az ő békemissziója egy olyan téma, amely számos vitát és diskurzust generál. A miniszterelnök törekvései a nemzetközi konfliktusok kezelésére és a béke megteremtésére összetett és sokrétű megközelítést igényelnek. Orbán politikai stratégiájában a békemissziók gyakran a diplomáciai kapcsolatok erősítésére és a regionális stabilitás elősegítésére irányulnak. E törekvések mögött álló célok és indítékok azonban sokszor különféle értelmezésekhez és kritikákhoz vezetnek, hiszen a nemzetközi politika és a helyi érdekek összefonódása nem mindig egyértelmű. Az ilyen missziók során Orbán igyekszik kihasználni Magyarország geopolitikai helyzetét, hogy aktív szereplővé váljon a globális béke érdekében, mégis felmerül a kérdés, hogy mennyire lehetnek valódiak ezek a kezdeményezések a politikai célok mögött. Az ő békemissziója tehát nem csupán diplomáciai gesztus, hanem egy komplex politikai narratíva része is, amely a magyar kormány nemzetközi megítélésére is hatással van.

Orbán Viktorral kapcsolatban az ukrán államfő azt mondta, hogy szerinte a magyar kormányfő pozíciója nem tükrözi Magyarország egészének álláspontját, Orbán ugyanis szerinte ukrán- és Európa-ellenes. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy mindig is produktív párbeszédre törekedett Orbánnal, de szerinte a magyar kormányfő a lépéseivel és a műveleteivel Ukrajna szuverenitásának határait lépi át.

A diskurzusba került Orbán tavalyi, békemissziónak nevezett utazása is, amely során a magyar miniszterelnök Kijev után néhány nappal már Moszkvában ült Putyin társaságában. Zelenszkij elmondta, hogy nem volt tudomása Orbán moszkvai látogatásáról, de valószínű, hogy Moszkvában ezt már előre tudták. Az ukrán elnök kijelentette, hogy Orbán pontosan tisztában volt a lépéseivel. "Ez valóban egy őszinte kapcsolat? Nem, mert más helyszínre viszi a megbeszéléseinket. Persze, mint szuverén állam vezetője, elutazhat bárhová, de háborús témákban beszélgetett - olyan konfliktusról, amely közvetlenül érinti az ukrán embereket. Tényleg szóba hozhatta volna."

A kémbotrány olyan események sorozata, amelyek során titkos információk, adatgyűjtés vagy megfigyelés kerül napvilágra, gyakran politikai vagy gazdasági érdekek mentén. Az ilyen botrányok általában nagy társadalmi visszhangot váltanak ki, hiszen érinthetik a magánélet védelmét, az állami intézmények integritását, vagy akár a nemzetközi kapcsolatok alakulását is. A kémbotrányok gyakran bonyolult hálózatokat és titkos ügynökségek működését fedik fel, és nem ritkán politikai botrányokkal, vagy akár válságokkal járnak együtt. A nyilvánosság számára sokszor megdöbbentő részletek és fordulatok kerülnek elő, amelyek tovább fokozzák a feszültséget és a kíváncsiságot.

Emlékeztetőül: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) május 9-én bejelentette: leleplezett egy magyar katonai hírszerzési hálózatot, amely Kárpátalján működött, és közölték, hogy két volt ukrán katonát vettek őrizetbe, akiket azzal gyanúsítanak, hogy érzékeny katonai információkat gyűjtöttek Magyarország számára. Az SZBU szerint a hálózatot egy magyar katonai hírszerző tiszt irányította. Budapest válaszul két ukrán diplomatát kiutasított Magyarországról, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig az ukrán vádakat "propagandának" nevezte, és tagadta, hogy hivatalos tájékoztatást kaptak volna az ügyről.

Zelenszkij a Válasz Online-nak adott interjújában kijelentette, hogy a magyar Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) által szervezett, magyar területen zajló találkozókról további fotóik és videóik állnak rendelkezésükre. "Amennyiben szükséges, ezeket is nyilvánosságra hozzuk" – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy rendelkeznek minden szükséges információval, beleértve a KNBSZ ügynökeinek kifizetéseit is, amit alaposan dokumentáltak. Zelenszkij elmondta, hogy a magyar hálózatot már 2021 óta kiépítették, és a katonai jellegű kérdéseket 2024-25 környékén vetették fel. A legfrissebb információtovábbítás március 25-én történt. Megkérdezte, miért volt szükség arra, hogy az ukrán-magyar határrégióban a sebezhetőségeiket kutassák, és miért érdekelte őket, hová telepítették az Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer elemeit. Kifejtette, hogy konkrét kérdések is érkeztek a telefonjaikon, amelyek között szerepelt, mit gondolnak a kárpátaljai magyar békefenntartók jelenlétéről, valamint arról, hol állomásoznak különböző katonai egységeik. "Hogyan kellene erre reagálni egy háborús helyzetben?" – tette fel a kérdést. Kiemelte, hogy nem Budapestet hibáztatja, hanem a KNBSZ-t. Rávilágított arra is, hogy megkérdezte a NATO illetékeseit, hogy kértek-e a magyaroktól adatgyűjtést, amire azt a választ kapták, hogy nem. "Egy háborúban álló ország elnöke vagyok – ön hogyan reagálna a helyemben?" – zárta gondolatait Zelenszkij.

Az ukrán elnök a magyarországi plakátkampányról is szól pár szót, amivel kapcsolatban azt mondja, hogy szerinte Orbán nem érti, hogy ennek következménye "a magyar társadalom radikalizálódása és ukránellenessége", és hogy szerinte "azzal, hogy nem segít nekünk, Putyinnak tesz szívességet. Ezért mondtam, hogy Viktor komoly, történelmi hibát követ el. Ha készen áll a korrekt kapcsolatra, megtaláljuk hozzá a kereteket."

Az interjú végén Zelenszkij kifejezi vágyát egy békében élő Ukrajna iránt: "Nincs más elképzelésem. Igazán csak ezt szeretném – a békét. Meg vagyok győződve arról, hogy Ukrajna a világ összefogásával újjáépül. Ennél nem létezik fontosabb cél."

Természetesen! Ha megosztod velem a szöveget, amelyet szeretnél egyedivé tenni, szívesen segítek átfogalmazni vagy újraalkotni azt.