A lakossági állampapírokból származó tőke most befektetési alapokba és ingatlanpiacra áramlik.

Megtorpant az idén a háztartások állampapír-állományának a növekedése. A PMÁP-pénzek fele került csak vissza állampapírokba, a többi az ingatlanpiacon, befektetési alapokban és más megtakarításokban kötött ki, vagy felélték a kisbefektetők - állapította meg az MNB.

Az idei évben jelentős átalakulás történt a lakossági állampapírpiacon - állítja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb Megtakarítási jelentésében. Míg tavaly az állampapírok kiemelkedő népszerűségnek örvendtek, idén a helyzet megváltozott, és a lakossági kereslet sokkal visszafogottabbá vált.

Az ok egyértelműen az, hogy a magas infláció idején felkapott Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) kamatfizetése után a lakosság más befektetések után is nézett. 2024 végén névértéken számolva mintegy 13 ezer milliárd forintnyi állampapír volt a lakosság értékpapírszámláin, árfolyamértéken pedig a volumen megközelítette a 14 ezer milliárd forintot.

Névértéken számítva a növekedés folyamatosan nyomon követhető, míg árfolyamértéken az év első nyolc hónapjában 640 milliárd forinttal csökkent a volumen. Tavaly ugyanezen időszak alatt 945 milliárd forintos beáramlást tapasztaltunk. Augusztus végére a portfólió piaci értéke 13 313 milliárd forintra rúgott.

Más szóval, a kisbefektetők ugyan nagyobb mennyiségű állampapírt birtokolnak, mint tavaly év végén, azonban ha az értékpapírszámláik egyenlegét vesszük szemügyre, azt látjuk, hogy a megtakarításaik értéke csökkent.

2025 első félévében a közel 1300 milliárd forintos PMÁP-kamatfizetés volt a középpontban, ami a befektetett állomány jelentős részének alacsonyabb kamatra történő átárazódását is magával hozta. Míg korábban ezek az állampapírok 17,85-19,1 százalék közötti kamatot kínáltak, addig az idei kamatfordulók után ez az érték 3,95-5,2 százalékra csökkent.

A lakossági állampapírok volumene az idei év első felében körülbelül 200 milliárd forinttal nőtt, ám ez az emelkedés jelentősen elmarad attól a kamatösszegtől, amelyet a lakosság számára kifizettek. Ebből adódóan sok befektető inkább más befektetési lehetőségek felé fordult, vagy a rendelkezésre álló összegeket fogyasztásra, illetve ingatlanvásárlásokra fordította. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hivatalos weboldalán található adatok szerint a kisbefektetők jelenlegi PMÁP-állománya névértéken kevesebb mint 4 ezer milliárd forintot képvisel, míg tavaly ilyenkor, a csúcsidőszakban, ez az összeg még 7 ezer milliárd forint körüli volt.

Az állomány egy részét visszaváltották, emellett voltak lejáratok is. Az MNB becslése szerint előbbiek volumene 2200 milliárd forint körül volt, a lejáratok pedig 500 milliárd forintot tettek ki.

Az MNB elemzése alapján a háztartások a PMÁP-ból felszabadult körülbelül 4 ezer milliárd forintnyi tőkének csupán körülbelül felét fektették újra állampapírba. A visszaváltott 2200 milliárd forintnak 58%-a más, magasabb kamatozású állampapírba került. A körülbelül 500 milliárd forintnyi lejárt PMÁP esetében viszont csupán 35%-ot helyeztek el újra állampapírokban, míg az 1300 milliárd forintnyi kamat 42%-a tért vissza az állampapírpiacra. A felszabadult források jelentős része a FixMÁP és a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) keretein belül került újrahasznosításra. Jelenleg a FixMÁP-ban névértéken számolva 3166 milliárd forint található, míg a BMÁP-ban, amely a három hónapos diszkontkincstárjegyek aukciós hozamát követi, a kisbefektetők több mint 2000 milliárd forintnyi tőkét tartanak.

Az MNB megfigyelései alapján egyértelmű összefüggés mutatkozik a PMÁP-ban elhelyezett megtakarítások nagysága és a kötvények visszaváltásának aránya között. Azok, akiknek a megtakarításaik félmillió forint alatt voltak, mindössze a papírjaik 25 százalékát váltották vissza. Ezzel szemben a 50 millió forintnál magasabb állományú befektetők már 40 százaléknál is nagyobb arányban igényelték vissza kötvényeiket. Ez azt jelzi, hogy a tehetősebb befektetők tudatosan keresték a kedvezőbb hozamlehetőségeket.

Érdekesség, hogy a kiemelkedően nagy vagyonnal, 1 milliárd forint fölötti megtakarítással rendelkezők is viszonylag alacsony arányban váltották vissza a PMÁP-ot, csak 28 százalékuk tett így. Az is igaz viszont, hogy ők másik állampapírt bajosan tudtak volna vásárolni, hiszen az ÁKK az egyes lakossági papírokra, sorozatokra általában értékesítési korlátot állapít meg, jelenleg ez sorozatonként és forgalmazónként egy ügyfélnél a FixMÁP és a BMÁP esetében 250 millió forint, de a MÁP Plusznál 50 milliós, a PMÁP-nál pedig 25 millió forintos a limit. Ilyen feltételekkel valóban nem lehet könnyű több milliárd forintot másik állampapírba átforgatni. A milliárdosok közül sokan nem is lakossági állampapírt vásároltak, hanem diszkontkincstárjegyet, aminél nincs korlátozás, de jellemző volt a körükben a befektetési alap is.

A kifizetett kamatokat is főleg a nagyobb, 50 milliótól - 1 milliárd forint közötti állománnyal rendelkezők fektették be újból állampapírba, a lejárt állampapíroknál pedig az 50-100 millió forint közötti állománnyal rendelkezők döntöttek a legnagyobb arányban úgy, hogy ismét állampapírokat vásárolnak. Akinek viszont csak néhány százezer forintja volt állampapírban, jellemzően kivette a pénzét a lejáratok után, és a kamatot is másra költötte.

A befektetési jegyek iránti kereslet már régóta jelentős, de a PMÁP-kamatfizetések óta különösen megugrott. A jegybank előrejelzése szerint a PMÁP-októl felszabaduló tőke körülbelül tizede, azaz körülbelül 400 milliárd forint, befektetési alapokba és részvényekbe került. Ennek következményeként 2025-re a háztartások (legyenek belföldiek vagy külföldiek) befektetési jegyeinek állománya már meghaladta az állampapírok mennyiségét. Emlékezzünk, hogy 2021 elején a befektetési jegyek még csak az állampapír-állományuk kicsit több mint felét képviselték.

A 15%-os kamatadó és a 13%-os szociális hozzájárulási adó természetesen az állampapírok számára kedvező helyzetet teremt, hiszen ezek a közterhek nem vonatkoznak a kamatokra. Ennek ellenére a befektetési jegyek idén kiemelkedő népszerűségnek örvendtek: nyolc hónap alatt több mint 1200 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás áramlott be a hazai alapokba, míg a külföldi alapokba több mint 370 milliárd forint folyt be. Ennek eredményeként a kisbefektetők befektetési alapokban lévő megtakarítása augusztus végére már a 15 300 milliárd forintos határhoz közelített.

A befektetők azonban igyekeznek kikerülni az adókat, az értékpapírokat egyre nagyobb arányban tartják tartós befektetési számlán (TBSZ), amelyek száma negyedévről negyedévre rekordot dönt, a félév végén már megközelítette az 500 ezret. A kamatokra kivetett szocho 2023 közepi bevezetése óta több mint 230 ezerrel nőtt a TBSZ-ek száma.

A 4 ezer milliárd forint értékű PMÁP-forrás 40 százalékának sorsa körüli bizonytalanság még a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára is kérdéseket vet fel, mivel nem tudni pontosan, hova is tűnt ez az összeg. A jegybank becslése alapján azonban úgy tűnik, hogy körülbelül 300 milliárd forint került a lakáspiaci szegmensbe. 2024 első felében átlagosan 200 milliárd forint értékben történtek új lakás vásárlások Magyarországon. A MNB lakáspiaci jelentése szerint azonban a 2024 negyedik és 2025 első negyedévében a vásárlási aktivitás jelentősen megnövekedett, hiszen a vásárlók 323 és 361 milliárd forint értékben kötöttek új lakásra vonatkozó szerződéseket. Érdemes megjegyezni, hogy a 2024 végén aláírt szerződések valószínűleg csak előszerződések voltak, amelyek mögött részben a későbbi állampapírpiaci kamatok kifizetései állhattak biztosítékként.

Valószínűleg ennek az okai között szerepel, hogy 2025 közepére az országos lakásárak körülbelül 18%-os növekedést mutattak, míg Budapesten, egy év távlatában, a lakóingatlanok ára több mint 23%-kal emelkedett. Érdemes megjegyezni, hogy mindez még az Otthon Start hitelprogram bevezetése előtt zajlott.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) észlelte, hogy a lakossági állampapírpiacon versenyképesebb ajánlatokkal kell előrukkolnia, miközben céljuk, hogy az új befektetőket hosszabb távon kössék az állampapírpiac világához. Októbertől a FixMÁP 5 éves futamidejével évi 7 százalékos kamatot kínál, míg a MÁP Plusz kamata 6,5-7,5 százalék között mozog. Az infláció és a piaci kamatok emelkedésétől való félelem is jelen van az államadósság-kezelő gondolkodásában, hiszen a BMÁP és PMÁP kamatfelára a múlt hónapban csökkent. Azok a befektetők, akik a magas inflációra számítanak, már csupán 0,1 százalékos kamatfelárat élvezhetnek, ha a rekord hosszúságú, 10 éves futamidejű PMÁP-ot választják.