A bírók nyugdíjazási törvénye nem aratta a kívánt sikert, és végül megbukott.

Az alkotmánybíróság jóváhagyta a legfelsőbb bíróság javaslatát, amely a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit érintő törvénymódosításra vonatkozik. A kormány vállalta a felelősséget ezzel kapcsolatosan a parlamenti viták során.

A testület már két alkalommal, szeptember 24-én és október 8-án, elhalasztotta a beadvány ügyében hozandó döntést.

A kormány szeptember elején parlamenti felelősségvállalással fogadta el a tervezetet, amelyet később a legfelsőbb bíróság támadott meg az alkotmánybíróság előtt. Az intézmény akkori közleménye világosan jelezte, hogy a bírák határozottan elutasítják azokat a törekvéseket, amelyek célja az igazságszolgáltatás függetlenségének és alkotmányos szerepének gyengítése.

A legfelsőbb bíróság állásfoglalása szerint a bírák és ügyészek nyugdíjazását érintő jogszabály ellentétes "nem kevesebb mint 37" korábbi alkotmánybírósági határozattal. Ez a törvény alapvetően sérti a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége, a jogbiztonság, valamint a visszaható hatály tilalmának elveit. A bírák azt is kifogásolják, hogy a döntéshozók figyelmen kívül hagyták a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kötelező véleményezési kötelezettségét a jogszabály véglegesítése előtt, és nem tartották be a parlamenti felelősségvállalásra vonatkozó alkotmányos előírásokat sem.

A jogszabály parlamenti elfogadásakor Ilie Bolojan miniszterelnök kiemelte, hogy a román bírák és ügyészek átlagosan 48-49 éves korukban lépnek nyugdíjba, és nyugdíjaik meghaladják a 24 ezer lejt. Különösen figyelemre méltó, hogy a vezetői pozíciót betöltő bírák juttatásai akár 35-40 ezer lejre is rúghatnak.

A kormány által benyújtott törvényjavaslat egy 10 éves átmeneti időszakot határoz meg, amelynek végére a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára 65 évre emelkedik. A nyugdíjra való jogosultságot megalapozó szolgálati idő is változik, hiszen a jelenlegi 25 évről 35 évre nő. Továbbá, a nyugdíjak mértéke is módosul: a jövőben az utolsó nettó bér 70 százalékát kapják majd, szemben a korábbi 100 százalékkal. A miniszterelnök szerint, bár a változások jelentős módosításokat jelentenek, a bírák és ügyészek nyugdíja továbbra is "kiemelkedő összegű" marad.

Ahogyan korábban említettük, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője, Daniel Fenechiu kifejtette véleményét, miszerint Ilie Bolojan nem valószínű, hogy lemondana a miniszterelnöki posztjáról, ha az alkotmánybíróság megállapítja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény ellentétes az alaptörvénnyel.

A politikus véleménye szerint, amikor a miniszterelnök néhány héttel ezelőtt a törvénnyel összefüggő alkotmánybírósági döntést tette a lemondásának feltételévé, valójában arra utalt, hogy csak akkor lép vissza a pozíciójából, ha az alkotmánybíróság teljes mértékben alaptörvény-ellenesnek nyilvánítja a jogszabályt. Fenechiu megállapítása szerint azonban ez a kockázat már nem fenyeget, mivel ha a testület elfogadja a legfelsőbb bíróság beadványát, csupán bizonyos rendelkezéseket minősíthet alaptörvénybe ütközőnek, nem pedig az egész jogszabályt.

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kijelentette: ha az alkotmánybíróság elutasítja a bírák és ügyészek nyugdíjreformját, a koalíción belül lesz erről egy megbeszélés. Mint mondta, ez problémát jelenthet, hiszen ez volt az egyetlen kezdeményezés, amely eddig valódi, mélyebb reformot jelentett. "Nehéz úgy az emberek elé állni, hogy tudjuk: az egész társadalom vállára terheket rakunk, miközben egy kiváltságos réteghez soha, semmilyen módon nem lehet hozzányúlni" - tette hozzá.

A Szociáldemokrata Párt ideiglenes elnöke, Sorin Grindeanu azt hangsúlyozta, hogy nem minden kormányzati vagy politikusi javaslatnak kell feltétlenül alkotmányosnak lennie. "Akkor nem lenne szükségünk az alkotmánybíróságra" - fogalmazott Grindeanu, hozzátéve, hogy nem kell minden alkalommal megbuktatni a kormányt, amikor az alkotmánybíróság elutasít egy törvényt.

Az elmúlt hét év során a különnyugdíjban részesülő bírák és ügyészek aránya 59 százalékkal emelkedett, ahogy azt az economica.net is megjegyzi. Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) statisztikái alapján 2018-ban csupán 3529-en éltek ezzel a lehetőséggel, míg tavaly ez a szám már 5612-re nőtt. Különösen 2023-ban tapasztalható a legnagyobb növekedés, hiszen 584 újabb személy csatlakozott a privilégium élvezőihez.

A különnyugdíjasok száma nem csupán növekedett, hanem a juttatásaik értéke is jelentős változáson ment keresztül. Míg 2018-ban az átlagnyugdíj 15 090 lej volt, addig 2024-re ez az összeg 24 500 lejre emelkedett. Ez a növekedés a vizsgált időszakban tapasztalt inflációs rátát bőven felülmúlja, körülbelül 62 százalékos emelkedést mutatva.

Hét év alatt a központi költségvetésből mintegy 7 milliárd lejjel pótolták ki a nyugdíjukat. A költségvetési hozzájárulás évről-évre emelkedett, több mint két és félszeresére nőtt.