A bérek ugyan növekednek, mégis sok magyar számára ez nem hoz igazi boldogságot.

A magyar lakosság közel fele nettó ezer eurónál kevesebbet keres. A családi adókedvezmények bevezetése jelentős növekedést hozott a nettó jövedelmekben.

Augusztus hónapjában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a bruttó átlagkereset 683 300 forintra emelkedett, ami 8,7%-os növekedést jelent az előző év augusztusi adataihoz képest. Ez a növekedés még mindig figyelemre méltó, azonban az év során a keresetek emelkedésének üteme fokozatosan csökken. A bruttó keresetek mediánértéke 563 400 forintra, míg a nettó keresetek mediánértéke 394 300 forintra nőtt, ami 8,9%-os és 10%-os emelkedést mutat az előző év hasonló időszakához képest. A nettó bérek gyorsabb növekedése a bruttó keresetekhez képest részben annak köszönhető, hogy júliustól 50%-kal emelték a családi adókedvezmények mértékét.

A mediánkereset egy érdekes pillanatképet nyújt a magyar munkavállalók jövedelmi viszonyairól: augusztusban a keresők fele nettó 394 ezer forintnál kevesebb pénzt vitt haza, míg a másik felük ennél magasabb összeget keresett. A medián és az átlagbér közötti jelentős eltérés főként a legfelső 10 százalék kiemelkedően magas jövedelmeinek tudható be, amelyek több millió forintra rúgnak. Ez a jelenség azt sugallja, hogy a mediánbér sokkal pontosabb képet ad a kereseti viszonyokról, mint az átlagbér, mivel a szélsőséges jövedelmek torzítják az átlagot.

Ez alapján a magyar keresők fele havonta még 1000 eurót sem keres, míg Ausztriában a legalacsonyabb bérek nettó 1400-1600 euró körül mozognak.

Kirúgták a legrosszabbul kereső munkavállalókat, és egy elemzőt mélyen meglepett a bérkiáramlás sebessége.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a KSH legfrissebb jelentése szerint az előző hónaphoz képest némileg lassult, de még mindig dinamikus a bruttó átlagkereset növekedési üteme hazánkban. Továbbra is látható egy lassú, trendszerű lemorzsolódás a keresetek növekedési ütemében 2023 vége óta. Másrészt viszont az inflációt is figyelembe véve elmondható, hogy az elmúlt három hónapban valamivel 5 százalék alatt stabilizálódott a reálbérek növekedési üteme. Vagyis a bérek vásárlóereje továbbra is emelkedik, tehát a magyar gazdaság gyengélkedésének oka nem a keresetek környékén keresendő.

Az ING Bank elmélete szerint a megoldás kulcsa a még mindig ingatag, de talán már némileg javuló fogyasztói bizalom, valamint abban rejlik, ahogyan a háztartások megélik a bérnövekedések drámai csökkenését. Korábban a bérnövekedés üteme elérte a 20 százalékot, és a reálbér emelkedése is 10 százalékos volt, ám mostanra ezek a számok lényegesen csökkentek. A lakosság érzése szerint azonban nem csupán a bérek emelkedése marad el az elvárásoktól, hanem az infláció is túlzottan magas. Noha papíron a keresetek vásárlóereje augusztusban 4,7 százalékos éves növekedést mutatott, ami felülmúlja a történelmi átlagot, a háztartások mégis úgy érzik, hogy romlik az anyagi helyzetük. Így, a közgazdasági elvekkel szemben, egy magas inflációs környezetben a háztartások a megszokottaknál nagyobb arányban takarítják meg többletjövedelmüket.

A gyors bérkiáramlás ugyan javítja a vagyoni helyzetet, azonban a reálgazdaság növekedésére gyakorolt hatása nem olyan jelentős, mint ahogy azt a számok első ránézésre mutatnák.

- olvasható az elemző hírlevelében.

Az ING Bank szakértője, Virovácz Péter, úgy véli, hogy idén a bérek éves szinten 8,5-9 százalékos növekedésnek fognak örvendeni. A következő évre vonatkozóan pedig a minimálbér megállapodásának esetleges módosítása lesz az egyik leglényegesebb téma, mivel a vállalatok döntéseik során hagyományosan ehhez az irányelvekhez igazodnak. Jelenlegi prognózisunk alapján jövőre már 10 százalékot meghaladó átlagbér-emelkedésre számítunk – tette hozzá.

A KSH szerint szeptemberben nem emelkedtek az árakA KSH szerint a bruttó átlagkereset 704 400 forint volt júniusban