Fedezd fel a gasztronómia lenyűgöző múltját! Megérkezett a Múlt-kor őszi különkiadása, tele izgalmas történetekkel és ínycsiklandó érdekességekkel. Ne hagyd ki ezt a lehetőséget, hogy egy különleges utazásra indulj az ételek és ízek világában!
A hettita civilizáció titokzatos világában egy ismeretlen fejedelem élete és tettei a történelem homályába burkolóznak, ám nyomai mégis fellelhetőek az akkád adminisztráció iratain és emlékhelyein. E titokzatos vezető a hettita birodalom határain belül formálhatta közössége sorsát, miközben az akkádok precíz ügyintézése és írásbelisége révén rögzítették az eseményeket. Az akkád adminisztráció nem csupán a közigazgatás hatékonyságát tükrözi, hanem azt a kulturális kapcsolatot is, amely e két nagy civilizáció között fennállt. A hettita fejedelem hatása a helyi közéletre és gazdaságra egyedülálló volt, hiszen a fejedelemségek önállósága mellett az akkádok központosított irányítása biztosította a stabilitást és a fejlődést. Egy felfedezés, amely szükségszerűen felveti a kérdést: miként alakították e két nép kölcsönhatásai a térség politikai és kulturális táját? A hettita fejedelem öröksége talán nemcsak saját népe számára volt meghatározó, hanem az akkádok által rögzített iratokban is tovább él, mint egy olyan figura, akinek tettei és döntései a történelem szövetébe szőtték magukat.
Híres emberekről elnevezett ételek. Az előkelő éttermek menükártyáin a legtöbb étel kap valamilyen jelzőt, amely alapjaiban határozza meg magát az étket. De vajon tudjuk-e, hogy kiről nevezték el a Benedek-tojást? Hogy ki készítette el először a Margherita-pizzát? Vagy hogy miért vitázik egy habcsókos süteményen Ausztrália és Új-Zéland? Ahogy nekünk, embereknek, úgy az ételeknek is külön történelmük van.
Milyen ételek kerültek a fűúri asztalokra a XVI-XVII. században? A hagyományosnak elfogadott étkezés ma Magyarországon három, jól elkülöníthető fogásból áll: levesből, főételből és desszertből. A kora újkorban azonban annyi fogást számoltak, ahányszor új ételeket tettek az asztalra, miután leszedték az előtte ott lévőket: ez háromtól kezdve akár nyolc is lehetett. A főurak hétköznapokon akár 12-25 tál étket is rendeltek az asztalukra, ünnepi lakomákon - lakodalmakon, keresztelőkön - pedig még ennél is többet.
Menázsi a Nagy Háborúban: Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének étkezési szokásai A sokszínű és soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia haderejének összetétele különleges kaleidoszkópot formált, amely nemcsak a katonák nemzetiségét, hanem életmódjukat és táplálkozási szokásaikat is tükrözte. A különböző földrajzi adottságok – a magas hegységek, dombvidékek, alföldek, tanyák, falvak és városok – mind hozzájárultak ahhoz, hogy az élelmiszer-ellátás és az étkezési kultúra rendkívül sokszínű legyen. A hadsereg katonái, akik békeidőben másfajta életritmusban és ízlésvilágban éltek, a háborús körülmények miatt drámai változásokon mentek keresztül. Az egységes kincstári élelmezési rendszer, amely a háborús körülményekhez alkalmazkodva alakult ki, jelentősen eltért a civil élet szokásaitól. Míg a polgári táplálkozás sokkal inkább a helyi ízekre és hagyományokra épült, a katonák napi menüje inkább a bőséges kenyér- és húsfogyasztásra összpontosított, amely a háborús helyzet következményeként vált meghatározóvá. Ez a különbség nem csupán az étkezések tartalmában, hanem a katonák mentális és fizikai állapotában is megmutatkozott. Az élelmiszer, amelyet a frontvonalon fogyasztottak, nemcsak tápláló volt, hanem a közösségi élmények és a normálisan megszokott életformáktól való eltérés miatt új összetartozás érzését is keltette a katonákban. A háború tehát nem csupán a fegyverek harcát jelentette, hanem a mindennapi élet apró örömeit és a táplálkozás szokásait is újraértelmezte, gazdagítva ezzel a történelmi emlékeket.
Julia Child receptje az élethez. Nagyon magasra nőtt: 188 centiméteres termete miatt speciális konyhapultot kellett csináltatni legendás tévés gasztroműsoraihoz. Igazi nagysága azonban életművében van. Sokan vádolták azzal, hogy emancipált korunkban újra száműzni akarta a nőket a konyha rabságába. Holott éppen ellenkezőleg történt. Nézőit arra ébresztette rá, hogy a főzés nem nyűg, nem teher, nem pokolba kívánt kötelesség, hanem egyike a legkreatívabb és legszórakoztatóbb tudományoknak.
Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén. 1933-ban a Budapesti Vendéglősök Ipartestületében felvetődött, hogy a magyar ipar termékeit propagáló Nemzeti Munkahét elnevezésű rendezvénysorozat keretei között nekik is elő kellene rukkolniuk a tudományukkal. Az év november 3-án Az Est enyhe szarkazmussal jelentette, hogy az érdekképviselet "november 11-től január végéig a fővárosi vendéglők között disznótoros vacsoraversenyt rendez. A rendezőbizottság több mint száz vendéglőst szólított fel, hogy vegyen részt a versenyen. A legnehezebb feladat a zsűrire vár, mert a bizottság tagjainak végig kell enniök mind a száz versenyző vendéglő disznótoros vacsoráját. A győztes szép díjat, a zsűri tagjai alkalmasint gyomorbajt fognak kapni."
Diktátorok lakomája. Vegetáriánusok gyakran hivatkoznak a húsmentes táplálkozás népszerűsítése érdekében arra, hogy milyen sok pozitív történelmi személyiség követte ezt az étrendet. Erre szokták a húsevők ledorongolni őket azzal az érvvel, hogy de hiszen Hitler is vegetáriánus volt, pedig ő nem éppen a humanizmusáról volt híres. Sajnos ez a reakció így, ebben a formában nem igaz: Hitler vegasága vélhetően egyike a történelmi legendák egyikének.
A középkor rejtett titka: a sajt. "Hogyan irányítható egy olyan nemzet, ahol 246 különböző sajtfajta létezik?" - háborgott az 1960-as évek Franciaországának elnöke, Charles de Gaulle. Azonban tévedett, hiszen a világban fellelhető sajtfajták száma valójában több mint kétszerese az általa említett számnak. A középkori Franciaországban, akárcsak Itáliában, a tejtermékek fejlődése révén a sajtfajták száma hihetetlen ütemben növekedett, így a sajt nem csupán egy élelmiszer, hanem a kultúra és a gazdaság fontos mozgatórugója is lett.
A Múlt-kor őszi extra különszámában olvashattok még 10 emlékezetes gasztronómiai filmjelenetről, a sör történetéről, a háztáji gazdálkodás szerepéről, a villa és a burgonyaszirom elterjedéséről, régi budai szüretekről és a szocializmus gyorséttermeiről is. A magazint keressétek az újságárusoknál, benzinkutakon, Libri, Auchan, Tesco és Intersapar üzletekben. Itt pedig kedvezményes előfizethető.
