A narancslé mára luxuscikké vált, de jelenleg éppen csökkenő tendenciát mutat az ára.

A bolti gyümölcslevek között a narancslé kétségtelenül az egyik legmagasabb árfekvésű választás: literenkénti átlagára rendszerint meghaladja az ezer forintot. Az Online Árfigyelő adatai szerint október hónapban kezdett el csökkeni az ára, ám ez csupán 40-50 forintos mérséklődést jelentett egy doboz esetében. A globális narancslépiacon viszont az utóbbi hónapokban általános árcsökkenés tapasztalható.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a 100 százalékos narancslé ára hazánkban négy év alatt megduplázódott. Jelenleg, 2023 szeptemberében, egy liter narancsléért már 1170 forintot kell fizetni, míg 2021-ben még csupán 500 forint volt az ára.

Az Online Árfigyelő legfrissebb adatai alapján a narancslevek átlagos ára az utóbbi hónapokban 1200 forint felett stagnált literenként, azonban októberben észlelhetően csökkenni kezdett. Ez a tendencia ugyanakkor valószínűleg nem lesz elegendő ahhoz, hogy a narancslé újra népszerű választás legyen a magyar családok asztalán, hiszen a csökkenés csupán néhány tíz forintos árleszállítást jelent.

Október hónapjában a narancslé piacán a Hohes C és a Rauch termékei dominálnak, literenként 1400-1600 forintos árral. Ezzel szemben a boltban kapható saját márkás üdítők árai 700-800 forint között mozognak. Az üdítők többsége, néhány kivételtől eltekintve, 100%-os gyümölcstartalommal büszkélkedik.

A fagyasztott, sűrített narancslé (Frozen Concentrated Orange Juice - FCOJ-A) határidős árfolyama a Nemzetközi Árutőzsdén 2025 elején még a 2024-es csúcsok közelében, körülbelül 514 cent/font (11,29 dollár/kg, ami 3 771 forint/kg) volt. Februárban azonban egy váratlan, mintegy 36 százalékos havi csökkenés következett be, amelynek következtében március közepére az árfolyam 243 cent/font (5,34 dollár/kg, 1 784 forint/kg) körüli mélységekbe süllyedt. Az év második felére a piac fokozatosan stabilizálódott: október közepén az FCOJ-A árfolyama 183-205 cent/font (4,02-4,51 dollár/kg, azaz 1 343-1 507 forint/kg) közötti sávban mozgott, ami körülbelül 59 százalékos éves visszaesést jelentett.

A 2025-ös áralakulás mögött döntően a kínálati tényezők álltak, különösen Brazília és Florida terméskilátásai. Brazíliában a 2024/25-ös narancstermés mindössze 230,9 millió 40,8 kilogrammos ládára csökkent, ami

több mint harminc éves mélypontot jelentett.

Ennek oka az aszály, a szélsőséges hőhullámok és a citruszöldülés nevű betegség terjedése volt. Bár a 2025/26-os szezonra májusban még 314,6 millió ládás javulást vetítettek előre, a szeptemberi frissítés már 306,74 millióra mérsékelte az előrejelzést a gyümölcshullás és a fertőzöttség miatt. Utóbbi szeptemberre a brazil citrusövezet csaknem felét érintette, ami tartós kínálati kockázatot jelent. Eközben Floridában a termelés történelmi mélypontra, 12 millió láda körülire esett, így az Egyesült Államok narancslé-ellátása nagymértékben importra szorult.

A Brazil Citrus Exportőrök Szövetsége (CitrusBR) legfrissebb jelentése alapján 2024 végére a narancslékészletek 351 ezer tonnára csökkentek, ami a valaha mért legalacsonyabb szintet jelenti. Noha 2025 közepére 146 ezer tonnával sikerült javítani a készletek helyzetén, ez még mindig nem elegendő, hogy stabil alapot nyújtson az árak számára, különösen, hogy a kereslet jelentős visszaesést mutatott az utóbbi időszakban.

A fogyasztói kereslet jelentős csökkenést mutatott a magas árak és a minőségi problémák, például az alacsonyabb cukor-sav arány és a kesernyésebb íz (amelyet a HLB okoz) következtében. Különböző piacokon 2025 elején és közepén a narancsléalapú termékek értékesítése visszaesett. A Nielsen adatai alapján ősszel ugyan tapasztalhattunk némi ármérséklődést, de a bolti árak továbbra is a történelmi csúcshoz közeli szinteken maradtak.

Az év folyamán a politikai és külkereskedelmi események jelentős hatással voltak az árfolyamok alakulására. 2025 júliusában az Egyesült Államok bejelentette, hogy széleskörű vámemeléseket vezet be Brazíliával szemben, ami azonnal, körülbelül 25 százalékos emelkedést idézett elő az FCOJ-határidős jegyzésekben. Azonban néhány héttel később, amikor nyilvánosságra került a mentességi lista, a piac drasztikus korrekcióval reagált, és rekordszámú heti eséssel zárult. Ezek az események rendkívüli volatilitást teremtettek egy alapvetően szűk likviditású piacon.

Magyarországon az üdítő- és gyümölcslépiac áralakulásának ütemét több, egymással összefonódó tényező határozza meg.

A jelentős kereskedelmi láncok és palackozók általában 3-9 hónapos időszakokra kötnek szerződéseket.

A tőzsdei árak ingadozása nem azonnal tükröződik a bolti árakban, így azok csak késlekedve érik el a végső fogyasztói szintet. Ezen a téren a forint árfolyama is fontos szerepet játszik; ha a hazai valuta erősödik az euróval szemben, az gyorsíthatja a kiskereskedelmi árak csökkenését. Az inputköltségeknél az európai cukorárak várható 2025-ös csökkenése mérsékelheti az üdítőipar költségeit, míg a keresleti oldalon a nem sűrítményből készült NFC gyümölcslevek, valamint a kevert gyümölcslevek iránti növekvő kereslet csökkentheti a tiszta narancslé iránti igényt. Végül, a kereskedelempolitikai tényezők, mint például az Egyesült Államok és Brazília közötti vámhelyzet, szintén jelentős hatással lehetnek: a magas vámok az EU túlkínálatát és alacsonyabb árakat eredményezhetik, míg a vámok eltörlése ennek éppen az ellenkezőjét idézheti elő.