Mikor lesz elérkezett az idő, hogy a gyermekem önállóan is biztonságosan eljuthasson az iskolába? Kolozsváron szeretném elkezdeni a változást.
Mikor érjük el azt a pontot, amikor gyermekeink önállóan, gyalog, tömegközlekedéssel, kerékpárral vagy rollerrel juthatnak iskolába a városokban? Mi áll ennek a háttérében? E kérdésekre keresett választ a Babeș-Bolyai Tudományegyetem kutatócsoportja, akik a "Biztonságos utak az iskola felé" (Drumuri sigure spre școală) című projekt keretében végeztek tanulmányt, melyet nemrégiben mutattak be Kolozsváron. Az eredmények rávilágítottak, hogy az iskolák körüli útszakaszok mindössze 13 százaléka tekinthető valóban biztonságosnak, ami rendkívül alacsony arány. A témát egy kerekasztal-beszélgetés keretein belül vitatták meg civil szervezetek, rendőrségi képviselők és tanfelügyelőség szakértői. Jelenleg ott tartunk, hogy "amíg nem történik tragédia, addig nem várható változás" – utaltak a közelmúltban a Petőfi utcában történt balesetre, amelynek áldozata a 12 éves Eduárd, a Báthory-líceum diákja volt. A projekt célja, hogy hosszú távon Kolozsváron olyan megoldásokat vezessenek be a gyerekek biztonsága érdekében, amelyek beválása esetén országos szinten is törvényi változtatásokat igényelnek.
A gyerekek szívesen járnának önállóan iskolába, majd onnan haza, akár gyalogosan, tömegközlekedéssel, kerékpárral vagy rolleren, ha megfelelően biztonságos útvonalakat alakítanának ki számukra. Ez nemcsak az önállósodásukat segítené elő, hanem növelné a mozgás mennyiségét is, és környezetbarátabb alternatívákat kínálna a közlekedésre. Jelenleg azonban Kolozsváron a lehetőségek korlátozottak, így sok szülő kényszerül arra, hogy autóval vigye gyermekeit az iskolába, különösen azokban a városrészekben, ahol a közlekedési feltételek nem megfelelőek. Ezt a problémát tárta fel az a tanulmány, amelyet múlt pénteken mutattak be a helyi rendőrség székhelyén, abban az utcában, ahol nemrégiben egy autó elgázolta a 12 éves Eduárdot a járdán.
Tíz kolozsvári iskola környékének infrastruktúráját értékelték a Star Rating for Schools program útmutatása szerint, valamint szülőkkel, tanárokkal, iskolavezetőkkel és diákokkal beszélgettek és dolgoztak együtt - számolt be a kutatásról Diana Dulf egyetemi adjunktus, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közegészségügyi Tanszékének oktatója.
A Star Rating for Schools (csillagos értékelés az iskoláknak - szerk.) nemzetközi irányelvei alapján tíz iskola környékén összesen 120 útszakaszt elemeztek. Diana Dulf elmondta: "Rögzítettük az ott közlekedő autók sebességét, megszámoltuk a forgalmat, és megvizsgáltuk a forgalmi sávok szélességét és számát, valamint a gyalogátkelőhelyek elhelyezkedését. Figyelembe vettük, hogy van-e külön kerékpársáv, és hogy ezek a sávok folytonosak-e." Hozzátette: "Nem csupán az iskola főbejáratát tartottuk szem előtt, hiszen a gyerekek nem csupán ott érkeznek – minden irányból közlekednek." A kiértékelés után azonban aggasztó eredményekre jutottak.
"A 120 szakaszból 47 százalék csak 1 vagy 1,5 csillagos értékelést kapott. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált szakaszok közel felén javítanivaló van" - mutatott rá. Megfigyelésük szerint csak a szakaszok 13%-a tekinthető igazán biztonságosnak, ami nagyon alacsony arány. A beszélgetések során megerősítették a szülők és a gyerekek is, hogy úgy érzik, az autózás gyakran kényszer, és szívesen járnának tömegközlekedéssel, gyalog vagy kerékpárral, ha erre biztonságos lehetőségeik lennének.
Diana Dulf véleménye szerint a biztonságos útvonalak kialakítása nem egy egyszerű, minden helyzetre alkalmazható megoldást igényel. „Minden eset különböző”, mondja. A legtöbb megoldás valószínűleg már a ti fejetekben is ott rejlik, de a jelentésünk célja, hogy hangsúlyozza azokat a konkrét szakaszokat, ahol sürgős intézkedések szükségesek.
A beszélgetések, interjúk és foglalkozások során azt szűrték le, hogy az önálló iskolába járást akkor éreznék biztonságosnak, ha több iskolabusz állna rendelkezésre, szélesebb, akadálymentes járdákat alakítanának ki, kiterjedt bicikliút, biztonságosabb átjárók és jól látható iskolaövezeti jelzések léteznének.
A tanulmány készítői ezért javasolják, hogy:
A kutatás résztvevői javasolják a rollerezés korhatárának szigorítását, valamint a védőfelszerelés viselésének kötelezővé tételét. Ezen felül arra is felhívják a figyelmet, hogy elengedhetetlen lenne a biztonságos közlekedésre nevelő programok rendszeres beépítése az iskolai tantervbe.
A tanulmány csupán az első lépés a Biztonságos utak az iskola felé projekt keretében; ez a kutatási szakasz, amelyet még kettő követ - ezek már a javaslatok gyakorlati megvalósítására összpontosítanak - nyilatkozta Ana Măiță, a projektet elindító Crucea Albă (Fehér Kereszt) Alapítvány alapítója és elnöke. Măiță a tanulmány kapcsán egy kerekasztal-beszélgetést is vezetett, ahol a témát részletesebben vitatták meg.
Mint mondta, azért esett a választás Kolozsvárra, mert itt partnereket találtak - egyetem, intézmények és rendőrség szintjén-, akik hajlandók együttműködni a gyerekek biztonsága szempontjából fontos lépésekben, itt van remény jó megoldásokat bevezetni, bár Romániában inkább a tűzoltás-szerű szokott történni. "Míg nem esik valaki áldozatul, nincs változás" - mutatott rá Ana Măiță, utalva a beszélgetés helyszínétől mintegy 50 méterre nemrég történt balesetre, amelyben a 12 éves Eduárd, a Báthory István Elméleti Líceum diákja súlyosan megsérült.
A kisfiú tragikus balesete, mely során elgázolta egy autó, mélyen megrázta a közösséget. A tanúk beszámolói szerint a jármű sebessége megdöbbentően magas volt. "Ez a baleset figyelmeztetés számunkra, amelyet nem ignorálhatunk" - hangsúlyozta Király Attila, a Báthory Szülői Szövetség képviselője a sajtótájékoztatón. A szövetség azonnal intézkedéseket sürgetett a polgármesteri hivataltól, kérve a 30 km/órás sebességkorlátozás bevezetését, fix sebességmérők telepítését, valamint a sebességtúllépések szigorú büntetését. Ezen kívül kapcsolatba léptek a Fehér Kereszt Alapítvánnyal, hogy közösen keressenek megoldásokat a hasonló tragédiák elkerülésére. A polgármesteri hivatal válaszáról és Eduárd állapotáról további információkat adtunk közre.
A megbeszélésen elhangzott, hogy a kivitelezés fázisában gyakran elakadnak a kezdeményezések. Diana Dulf rámutatott, hogy a polgármesteri hivatalhoz benyújtott kérés a Petőfi utcán egy újabb átjáró létrehozását célozza, azonban a hivatalos válasz alapján erre esetleg csak a következő évben lehet esély. Adriana Pitea, a Străzi pentru Oameni civil szervezet képviselője hozzátette, hogy Bukarestben már létezik olyan útszakasz, ahol a megengedett sebesség 30 km/óra, de sajnos ezt a szabályt nem tartják be.
Ezért izgalmas kérdés, hogyan fogják megvalósítani Kolozsváron a 30-as sebességkorlátozást, amelyet az önkormányzat már vállalt – emelte ki Ana Măiță. Gina Ioana Ștefania Pop, a megyei rendőrség bűnmegelőzési és -elemzési osztályának vezetője, elárulta, hogy a városi közlekedési bizottságban már hosszú ideje folynak a tárgyalások e témában. "Sajnos egy tragikus esemény sürgette a konkrét biztonsági intézkedések bevezetését az iskolák környékén" – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a korlátozások mellett az oktatás és a tájékoztatás is elengedhetetlen, különösen, ha tartós és fenntartható változásokat szeretnénk elérni. Ennek érdekében rendszeresen szerveznek közlekedésbiztonsági foglalkozásokat iskolákban és óvodákban, ahol az élményalapú tanulásra helyezik a hangsúlyt. Például szimulátorokon keresztül mutatják be a résztvevőknek, hogy milyen hatással bír egy ütközés egy adott sebességnél, lehetőséget adva ezzel arra, hogy a gyerekek valósághű tapasztalatokat szerezzenek.
A gyerekek a forgalom mellett a levegőszennyezés súlyos következményeivel is szembesülnek – hívta fel a figyelmet Alexandru Luchiian, a Strop de aer alapítója. Kiemelte, hogy három nagyvárosban, köztük Kolozsváron végzett mérései során hátizsákra erősített szenzorokat használt, és megállapította: "a legrosszabb a levegő minősége a buszmegállókban, de a helyzet még aggasztóbb a metrómegállókban és a föld alatti parkolókban, ahol a szennyezés mértéke a megengedett érték tízszeresére rúg." A gyűjtött adatok alapján részletes térképek készültek, amelyek az infoclima.ro weboldalon érhetők el. Jelenleg országszerte 220 szenzor működik, Kolozsváron pedig már több mint 25 szenzor figyeli a levegő állapotát.
Luchiian már négy éve foglalkozik környezeti neveléssel, amely során a gyerekek saját szenzorokat építenek. Ezekkel mérhetik az osztályterem vagy akár a saját szobájuk levegőminőségét. A diákok a kísérleteik révén azt is felfedezik, mi történik, amikor reggel klóros vegyszerekkel takarítanak: az illékony szerves vegyületek felfelé szállnak. "A gyerekek így megtanulják, hogy takarítani este érdemes, és fontos, hogy minden óra után szellőztessenek" – hívta fel a figyelmet.
A ClueCitySense projekt keretein belül a hordozható szenzorok a gyerekek hátizsákjaira rögzítve gyűjtik az adatokat: mérik a zajszintet és a környezetszennyező részecskéket, mindezt GPS-koordináták segítségével. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy feltérképezzük, mely útvonalakon tapasztalható a legnagyobb szennyezés, és hogy milyen intézkedéseket lehet tenni a helyzet javítása érdekében - mondta el a projekt egyik képviselője. Kiemelte, hogy ő maga is apuka, két fiú édesapja, és szeretné, ha gyermekeik önállóan járhatnának iskolába, de ehhez elengedhetetlen, hogy "a város is átalakuljon".
Hangsúlyozta, egyszerű lépesekkel is javulás érhető el, például buszsáv, biciklisáv kialakításával, pontra tett tömegközlekedési járművekkel többek között. Bukarestben például egy szülői közösség elindította a Stop Motors! ("állítsd le a motort az iskolák előtt!") kampányt, és "jó lenne, ha Kolozsváron is lenne ilyen" - jegyezte meg. Jó hírként elmondta, Kolozsváron az elmúlt 5-6 évben már csökkent a levegőszennyezés.
Ana Măiță a beszélgetés után a Maszolnak hangsúlyozta, hogy a leglényegesebb intézkedés a 30 km/órás sebességkorlátozás bevezetése az iskolák környékén. Emellett fontosnak tartja, hogy jól látható, egységes iskolát jelző közlekedési táblák kerüljenek kihelyezésre, amelyek figyelmeztetik a sofőröket, hogy lassítaniuk kell, hiszen gyerekek is lehetnek az úton. Elmondása szerint ezt a javaslatot a részt vevő civil szervezetekkel közösen fogalmazták meg. Továbbá, sürgetik sebességcsökkentő eszközök, például fekvőrendőrök telepítését, valamint új gyalogátkelők létesítését ott, ahol a valós forgalmi helyzet azt indokolja. Măiță kiemelte, hogy a cél az, hogy a valós problémákra adatokkal alátámasztott, tartós megoldások szülessenek, és ne csupán egy baleset utáni "tűzoltás" legyen a döntések mögött.
Ezt követően a következő lépés Kolozsváron a helyi intézkedések figyelemmel kísérése lesz, és amennyiben a bevezetett program hatékonyan működik, a cél az, hogy országos szintre emeljük azt jogi keretek között. "Ez valójában politikai tevékenység: olyan személyeket kell meggyőznünk, akiket elvileg nem lenne szükséges győzködni," azonban sajnos "a gyermekek védelme is politikai alku tárgyává válhat" - fogalmazott.
„Előfordul, hogy egyes politikai csoportok csupán azért utasítanak el egy törvényjavaslatot, mert annak kezdeményezője az ellenfél képviselője. Ez azonban nem helyes. Az ilyen jellegű törvényeket minden párt tagjainak támogatniuk kellene, és közösen kellene szavazniuk róluk. Bár az ilyen csodák ritkák, mi mindent megteszünk, hogy elősegítsük a közös munkát” – nyilatkozta a gyermekjogvédő alapítvány vezetője.
"Számos projekt eljut a tervezési és adatgyűjtési szakaszba, de a megfelelő támogatás nélkül az elért eredmények gyakran nem valósulnak meg a gyakorlatban. A siker kulcsa abban rejlik, hogy az önkormányzat mennyire nyitott a javaslatok átvételére és alkalmazására" - osztotta meg véleményét a Maszolnak Gál Sándor, a Marosszéki Közösségi Alapítvány alapítója, miután részt vett egy beszélgetésen, amely a gyerekek közlekedésbiztonságának javítását célozta Maros megyében. Az alapítvány Szászrégenben indította el az ország első Iskola utca programját, amelynek célja a reggeli forgalmi torlódások csökkentése és a diákok gyalogos közlekedésének biztonságosabbá tétele az iskolához vezető utcák lezárásával. Jelenleg ezt a megoldást tesztelik.
Hangsúlyozta, hogy a javasolt intézkedések nem irreálisak, mivel a sebesség csökkentésére lehetőségek állnak rendelkezésre az infrastruktúra átalakításával. Például, keskenyebb utakat és szélesebb járdaszigeteket hozhatunk létre, valamint forgalomlassító megoldásokat alkalmazhatunk. Ezek a lépések tartós és pozitív hatást eredményezhetnek.
"Jelenleg viszont minden az autós forgalom optimalizálásáról szól - románul: fluidizarea tarficului -, minden ennek van alárendelve. A városokban gyakorlatilag autópályákat építünk" - mutatott rá. Szerinte a javasolt beavatkozások "nem igényelnek nagy beruházást, de mégis hatékonyak."
