Milyen tanulságokat vonhatunk le az idei növényvédelmi év tapasztalataiból?

Növényvédelmi szempontból igencsak tanulságos évet zártunk. Tavasszal hirtelen változások álltak be az időjárásban; a száraz január és február után két csapadékos hónap érkezett. A vadgesztenyék esetében a guignardia gomba megjelenése szembetűnő volt. Az aknázómoly két nemzedékéhez igazított permetezési ciklusaink sajnos nem tudták megfékezni a gomba terjedését. A leveleken megjelenő elszáradt foltok továbbra is rontják a növények esztétikáját.

A platánfákon a guignardiához hasonló környezeti igényekkel rendelkező apignomónia gombától ijesztő tempóban hullani kezdtek a levelek. Szerencsére a gyors permetezésnek köszönhetően sikerült megfékezni a gomba terjedését, és az ehhez hozzájáruló száraz május és június hónapok is a segítségünkre voltak.

A kánikula ideje alatt a gombák visszahúzódtak, miközben a kártevők egyre inkább elterjedtek.

A forró és száraz nyári hónapokban a kórokozó gombák és baktériumok nem jelentettek komoly kihívást. Az aszály viszont továbbra is hatással volt a platánfákra, amelyek levelei sorra hullottak. A melegkedvelő lisztharmatok ugyan még jelen voltak, de a kertekben és parkokban nem terjedtek el járványos formában.

A kánikula azonban a kártevőket nem tántorította el. Az előrejelző hálózatunk csapdáiban egyes helyeken a tavalyi évhez képest még a vadgesztenyelevél-aknázómolyok populációja is növekedett. A szövedékük védelmét kihasználva a takácsatkák is kiválóan szaporodtak, és több helyen jelentős károkat okoztak. A tripszek is kedvelik az ilyen időjárást; volt olyan terület, ahol a fagyal teljes lombhullását eredményezte a szívogatásuk.

Őszi újjászületés: a lisztharmat titkai, a csillagrozsda meséi és a lombhullás újabb fejezetei.

A hűvös, kissé nedves október beköszöntével újra életre keltek a lisztharmatok, és a rózsa csillagrozsdája (diplokarponos betegség) is felüti a fejét. Ezek ellen már nem érdemes védekezni permetezéssel; sokkal hatékonyabb, ha a lehullott, beteg leveleket alaposan összegyűjtjük és megsemmisítjük, így csökkenthetjük a tavaszi fertőzés esélyét. Az olyan, lisztharmatra érzékeny növények, mint a platán, vadgesztenye, tölgy vagy juhar, szintén megérdemlik a gondoskodást: a fertőzött lomb eltávolítása elengedhetetlen. Az őszi és tavaszi lemosás szintén hasznos eszköz lehet a védekezésben.

Permetezés a lemossáshoz – az őszi növényvédelem alapköve.

Az idei év utolsó jelentős feladataként az őszi lemosó permetezés áll előttünk, amiről sok újdonságot nem tudok mondani. Az adott terület fafajainak és a nyári időszakban tapasztalt fertőzöttségi szintje alapján célszerű kiválasztani a megfelelő növényvédő szert. Ezt a feladatot érdemes a szakértő növényorvosra bízni. Különösen indokolt lehet a platánok, szivarfák, juharok, hársak, tölgyek, valamint fenyők és más fásszárúak őszi lemosása is, hogy megőrizzük a növények egészségét a következő évadra.

A kéregrepedésekben megbújó rovarok (csipkéspoloskák, levéltetvek, lepkekabócák, atkák) ellen az olajos rovarölőkkel, a felszínen elérhető gombák, baktériumok ellen a réztartalmú gombaölőkkel védekezhetünk. Ahol biztosak benne, hogy a közbeszerzési eljárás lejátszódik a fák rügypattanásáig, ott válthatják is a növényvédő szereket. Pl. a platánokat most réztartalmúakkal, tavasszal olajos rovarölővel permetezhetik meg.

Árvácskák, begóniák és hársak – a tél és a kártevők zord próbatételei.

A kiültetett árvácskákra egész télen figyelni kell. A látszat ellenére nehéz feladat virágzó állapotban tartani késő tavaszig a növényeket. A szürkepenész mellett a talajlakó gombák is feladják a leckét, néha 100%-os pusztulást is okoznak. Üresen, feketén marad az ágyás. A növényvédő szerek a hidegben már nem hatnak.

Maradt még megoldandó feladatunk jövőre is. Ágyásokban, foltokban pusztuló kerti begóniákat láttam országszerte. Nem jöttünk rá a jelenség okára.

Budai lakóparkot övező fiatal hárssorhoz hívtak a nyáron. A pusztuló és málló kérgű fák sebeiben a boróka tarka díszbogár kirágási lyukaihoz hasonló, ovális nyílásokat fedeztem fel. Később egy fémesen csillanó szárnymaradványt is találtam. A hárs díszbogár lehetett a tettes? Még sok gondunk lesz a díszbogarakkal is.

Szebb közterületek, szorgalmasabb kertészek - az év üzenete

Évek óta megtiszteltetés számomra, hogy a Virágos Magyarország verseny zsűrijében képviselhetem a zöld álmainkat. Minden évben újabb és újabb csodás közterületekkel találkozom a magyar városokban és falvakban. Szívből gratulálok minden kertésznek, aki hozzájárul a szebbnél szebb környezet megteremtéséhez! A mellékelt kép Kőbányán, egy lakótelep szélén készült június 25-én, és magáért beszél. Ezzel a gyönyörű felvétellel búcsúzom, és remélem, hogy jövőre ismét találkozunk!