Riasztást adott ki a WHO – megérkezett a szervezet legfrissebb és kulcsfontosságú jelentése!

Egyre több baktérium válik ellenállóvá az antibiotikumokkal szemben - figyelmeztet a WHO friss jelentése. A szervezet szerint már minden hatodik fertőzést rezisztens kórokozó okoz, és 2021-ben több mint 1,1 millió haláleset volt közvetlenül az antibiotikum-rezisztencia következménye. A szakértők szerint a jelenség világszerte gyorsan terjed, és súlyos fenyegetést jelent a modern orvoslásra.

A baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenállása világszerte aggasztó ütemben terjed. Jelenleg minden hatodik megerősített fertőzés hátterében olyan kórokozók állnak, amelyek nem reagálnak az antibiotikumokra – hívta fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb kutatása.

A kutatók több mint száz különböző országból származó körülbelül 23 millió adatot vizsgáltak meg. A legfrissebb információk 2023-ból származnak.

"Az antibiotikum-rezisztencia széles körben elterjedt és veszélyezteti a modern orvostudomány jövőjét" - hangsúlyozta az eredmények birtokában hétfőn Yvan Hutin, a WHO illetékes osztályának igazgatója.

A kutatás során nyolc, gyakran előforduló fertőzést kiváltó baktériumot elemeztek, amelyek közé tartozik például a húgyúti, gyomor-bélrendszeri és vérárambeli fertőzéseket okozó kórokozók is. Az eredmények rávilágítottak, hogy az E. coli baktériumok több mint 40%-ánál, míg a K. pneumoniae esetében ez az arány 55% körüli, a hagyományos antibiotikumok hatástalanná váltak. Afrikai országokban ez a szám akár a 70%-ot is elérheti, ami aggasztó tendencia. Más típusú antibiotikumok talán hatékonyak lennének, de ezek költségesebbek, és sok fejlődő országban nem hozzáférhetőek.

A WHO a különböző baktériumokat többféle antibiotikummal kapcsolatban vizsgálta meg. A kutatás szerint 2018 és 2023 között a rezisztencia több mint 40 százalékuknál nőtt, a baktérium-antibiotikum kombinációtól függően évente 5-15 százalékkal.

Az antibiotikum-rezisztencia problémája egyre súlyosabbá válik, és ennek következményeként a halálozások száma is emelkedik, ám fontos megjegyezni, hogy a helyzet nem egységes a világ különböző részein. Délkelet-Ázsiában és a Földközi-tenger keleti területein már a laboratóriumok egyharmadában észleltek olyan fertőzéseket, amelyek rezisztensek a tesztelt antibiotikumokkal szemben. Ez a jelenség aggasztó egészségügyi kihívást jelent, és sürgős intézkedéseket igényel a közegészségügy védelme érdekében.

Fertőzéseket vírusok, gombát és paraziták is okozhatnak. Az antibiotikumok azonban csak a bakteriális fertőzések, például a bakteriális tüdőgyulladás, hólyaggyulladás vagy gennyes sebek kezelésében segítenek.

Hutin hangsúlyozta, hogy a betegek aktívan részt vehetnek a problémák megoldásában, például azzal, hogy csökkentik a megfertőződés kockázatát. Ezt elérhetik gyakori kézmosással, fertőtlenítő gél használatával vagy a védőoltások felvételével. Az igazgató kiemelte, hogy az orvos iránti bizalom is kulcsfontosságú. Láz esetén például fontos, hogy a páciensek ne azonnal az antibiotikumokhoz nyúljanak, hiszen ha a problémát vírusfertőzés okozza, akkor helyénvaló, hogy az orvos ne írjon fel számukra antibiotikumot.

Az Egészségügyi Világszervezet a tanulmány keretein belül hangsúlyozta a kutatások folytatásának és új antibiotikumok kifejlesztésének sürgető szükségességét.

Persze, szívesen segítek! Kérlek, írd meg, hogy milyen szöveget szeretnél egyedivé tenni, vagy ha van konkrét téma, amire szeretnéd alapozni, azt is oszd meg velem!